A földön kívüli élet kutatásában mérföldkőhöz érkeztünk 2026 májusában. A University of California Riverside (UCR) kutatócsoportja közzétette a Smaller Than Earth Habitability Model (STEHM) nevű szimulációját, amely egzakt módon jelöli ki azt a fizikai mérethatárt, amely alatt egy kőzetbolygó képtelen megtartani az élethez elengedhetetlen légkört. Ez a felfedezés radikálisan leszűkíti a potenciális Earth 2.0 jelöltek…
A NASA Transiting Exoplanet Survey Satellite (TESS) missziója mérföldkőhöz érkezett 2026 májusában. A legfrissebb adatok feldolgozása során a kutatók egyszerre több mint 10 000 új exobolygó-jelöltet azonosítottak, ami alapjaiban írja át a Tejútrendszer bolygópopulációjáról alkotott eddigi elképzeléseinket. Ez a hatalmas adatmennyiség a TESS Extended Mission (EBX) szakaszának eredménye, amely során a műhold az égbolt eddig…
Az asztrofizikusok sokáig úgy vélték, hogy a dinamikusan nyugodt galaxishalmazok környezete eseménytelen. Ez a nézet dőlt meg 2026 májusában, amikor a világ legérzékenyebb rádióteleszkóp-rendszerei egy hatalmas, több mint 3,3 millió fényév kiterjedésű rádióudvart (halo) mutattak ki egy korábban unalmasnak elkönyvelt objektum körül. A felfedezés alapjaiban írja felül a galaxishalmazok fejlődéséről alkotott modelleket. Rejtélyes energia a…
A NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) mérnökei 2026 tavaszán kritikus döntést hoztak az emberiség legtávolabb járó követei, a Voyager szondák élettartamának meghosszabbítása érdekében. A 1977-es indítás óta működő eszközök radioizotópos termoelektromos generátorai (RTG) évente körülbelül 4 wattot veszítenek teljesítményükből. A 2026. májusi adatok alapján a Voyager-1 már több mint 25 milliárd kilométerre jár a Földtől,…
A Naprendszer legnagyobb holdja, a Ganymedes évtizedek óta lázban tartja a csillagászokat egyedülálló tulajdonságával: ez az egyetlen ismert hold, amely saját, belsőleg generált mágneses mezővel rendelkezik. Egy 2026 májusában közzétett kutatás alapjaiban írja felül a korábbi elméleteket, amelyek szerint a mágneses dinamót egy lassan kihűlő fémmag működteti. Az új adatok arra utalnak, hogy a Ganymedes…
A csillagászati megfigyelések történetében mérföldkőhöz érkeztünk 2026 tavaszán. A kutatóknak sikerült azonosítaniuk a tavaly felfedezett, 3I/ATLAS névre keresztelt csillagközi üstökös származási helyének fizikai jellemzőit. Az Atacama-sivatagban található ALMA rádióteleszkóp-rendszer adatai alapján az objektum egy olyan extrém hideg és izolált régióból származik, amely alapjaiban tér el a Naprendszerünket szülő kozmikus bölcsőtől. Ez a felfedezés az első…
A NASA Juno űrszondája 2026. május 1-jén végrehajtott közeli elrepülése során látványos felvételt készített a Jupiter egyik legkevésbé ismert belső holdjáról, a Thébáról. Az adatok feldolgozását követően a napokban közzétett kép nemcsak esztétikai élményt nyújt, hanem kulcsfontosságú tudományos bizonyítékokkal szolgál az óriásbolygó halvány gyűrűrendszerének eredetéről is. A felvétel különlegessége, hogy nem a szonda elsődleges kamerájával,…
A NASA veterán marsi felfedezője, a Curiosity rover pályafutása egyik legbizarrabb akadályával szembesült a vörös bolygón. Egy közel 13 kilogrammos kőzetdarab ékelődött be a szerkezet mozgatórendszerébe, ami napokra megbénította az önjáró laboratóriumot. A 2026-os marsi missziók árnyékában ez az incidens rávilágít arra, hogy a technológiai fejlődés ellenére a marsi környezet kiszámíthatatlansága továbbra is a legnagyobb…
A James Webb Űrteleszkóp (JWST) legújabb mérései egy olyan masszív galaxist azonosítottak a korai univerzumban, amely egyáltalán nem mutat forgást. Ez a felfedezés alapjaiban rendítheti meg a galaxisfejlődésről alkotott jelenlegi tudományos konszenzust, mivel az ilyen típusú slow rotator (lassan forgó) rendszerek kialakulásához eddigi ismereteink szerint több milliárd évnyi kozmikus kölcsönhatás szükséges. A kozmikus időkapszula titka…
A Hold kialakulása az asztrofizika egyik legvitatottabb kérdése, amelyről évtizedek óta folynak a tudományos viták. Bár az Apollo-program mintái és a modern szimulációk rengeteg adatot szolgáltattak, 2026-ban is számos fehér folt tátong a tudásunkban. A legújabb kutatási eredmények rámutatnak, hogy a korábban kőbe vésettnek hitt elméletek finomításra szorulnak, ahogy az ütközési modellek egyre bonyolultabb összefüggéseket…