A földönkívüli élet utáni hajsza legújabb elemzése rávilágított arra, hogy a csillagászok az elmúlt években jóval több csillagrendszert pásztáztak át rádiójelek után kutatva, mint amennyiről addig tudomásuk volt. A Manchesteri Egyetem kutatói szerint a rádióteleszkópok és a fejlett adatgyűjtési algoritmusok úgynevezett mellékkeltetéses adatfelvételei során milliónyi olyan halvány csillag jelét is rögzítették, amelyek korábban nem szerepeltek a hivatalos célpontlistákon. A felfedezés teljesen új megvilágításba helyezi a Tejútrendszer átkutatottságát.
A rádióteleszkópok rejtett látómezeje
A hagyományos SETI-kutatások során a csillagászok pontosan meghatározott, katalógusokban szereplő csillagokra irányítják a teleszkópokat. Amikor egy antenna egy konkrét célpontot figyel, a széles látószög miatt a háttérben meghúzódó számtalan más égitest sugárzását is érzékeli. Louisa Mason, a Manchesteri Egyetem doktorandusza által vezetett kutatás kimutatta, hogy az optikai és infravörös katalógusokból kimaradt, túlságosan halvány csillagok milliói is bekerültek a korábbi mérésekbe. Így a meglévő adatarchívumok feldolgozásával a csillagászok lényegesen nagyobb területet fedtek le, mint azt korábban feltételezték.
Ez a felismerés azt jelenti, hogy a tudósoknak nem feltétlenül kell drága és időigényes új megfigyeléseket indítaniuk a keresési tartomány bővítéséhez. A Chile-ben található ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) rádióteleszkóp-rendszer meglévő archív adataiból végzett vizsgálatok megmutatták, hogy a magasabb frekvenciás, milliméteres és szubmilliméteres hullámsávokban is tömegével lapulnak még feldolgozatlan adatok, amelyekben technológiai jelek – úgynevezett technoszignatúrák – után lehet kutatni.
Új frekvenciák a vízlyukon túl
A rádiócsillagászat évtizedek óta a csillagközi kommunikáció szempontjából ideálisnak tartott, úgynevezett „vízlyuk” tartományra összpontosított, amely a hidrogén és a hidroxil emissziós vonalai közé esik. A legújabb elemzések viszont arra figyelmeztetnek, hogy az idegen civilizációk esetleg egészen más, jóval magasabb frekvenciatartományban adhatnak jeleket. Az adatelemzési algoritmusok finomításával és a meglévő rádióteleszkóp-archívumok újbóli átvizsgálásával a kutatók most olyan hullámsávokat vonhatnak be a keresésbe, amelyeket eddig szinte teljesen figyelmen kívül hagytak.
Bár az ALMA adatai alapján végzett új tesztek során egyelőre nem találtak mesterséges eredetű idegen jeleket, a megközelítés hatékonysága vitathatatlan. A szakértők hangsúlyozzák: az a tény, hogy eddig nem érkezett igazolt jel, nem jelenti az intelligens élet hiányát, csupán azt, hogy az adatgyűjtési és szűrési módszereket kell még precízebbé tenni a csillagközi zaj kiszűrésére.
| Paraméter | Hagyományos SETI keresés | Új hullámú SETI megközelítés |
|---|---|---|
| Frekvenciatartomány | 1.42 – 1.66 GHz („Vízlyuk”) | Milliméteres és szubmilliméteres sávok (ALMA) |
| Célpontok kijelölése | Kizárólag a katalógusok fényes csillagai | Mellékkeltetéses adatgyűjtés (rejtett, halvány csillagok) |
| Adatforrás | Irányított, dedikált megfigyelési idő | Meglévő teleszkóparchívumok újraelemzése AI-val |
A keresési stratégia jövője
A kutatók szerint a következő lépés az adatfeldolgozó algoritmusok teljes újratervezése lesz. A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás segítségével a csillagászok képesek lesznek a több terabájtra rúgó archív rádióadatokból másodpercek alatt kiszűrni az emberi eredetű zavaró tényezőket (RFI), miközben a korábbinál lényegesen mélyebb rétegekben kutathatnak a Tejútrendszerben esetlegesen létező technológiai nyomok után.
