Közvetlen bizonyítékot találtak a kutatók az 57 fényévre lévő, halvány rózsaszín izzásáról ismert égitest, a GJ 504 b különös atmoszférájára. A James Webb űrteleszkóp infravörös mérései alapján a szakemberek kimutatták, hogy a gázóriás légkörét egzotikus sós felhők borítják, elfedve annak mélyebb, eddig hozzáférhetetlen rétegeit. A halványság csapdája A GJ 504 b felfedezése óta komoly fejtörést…
Hatalmas aszteroida tépte fel a formálódó Föld kérgét Nyugat-Ausztráliában, átírva a bolygó korai történetét. A geológusoknak a legmodernebb kormeghatározási eljárásokkal végre sikerült hajszálpontosan igazolniuk, hogy a North Pole Dome nevű ősi kráter pontosan hárommilliárd éves. A friss felfedezés radikálisan átformálja a korai földtörténetről alkotott elméleteinket, mivel ez az egyetlen elismert becsapódási struktúra, amely az Archean…
Hatalmas meglepetés érte a NASA mérnökeit, amikor letöltötték a legfrissebb fotókat a vörös bolygó felszínéről. A Curiosity önműködő laboratóriuma egy felülről tökéletesen simának tűnő területre gurult be, ám a valóság egészen másképp fest. Hosszú menetelés a Gale-kráter rejtélyes dűnéi között A marsjáró már több mint tizennégy éve halad előre a Gale-kráterben, miközben a Mount Sharp…
A modern asztrofizika egyik legizgalmasabb rejtélye, a Tejútrendszer centrumából érkező rendellenes gamma-sugárzási többlet végre konkrétabb magyarázatot nyerhet. A legfrissebb tudományos kutatások szerint a Tejútrendszer központi régiójából érzékelt, hevesen vitatott sugárzási jelenség mögött nem csupán hagyományos csillagászati források, hanem az önmegsemmisítő sötét anyag részecskéinek interakciója állhat. Ez az elmélet alapjaiban rendezheti át a sötét anyag természetéről…
A csillagászat kedvelői számára rendkívüli izgalmakat tartogat a 2026. június 19. és június 26. közötti időszak, amely az év egyik leglátványosabb égi jelenségsorozatát hozza el. Az északi féltekén élők ekkor tapasztalhatják meg a leghosszabb nappalt és a legrövidebb éjszakát, miközben a Hold és a legfényesebb bolygók látványos kozmikus táncot járnak a csillagképek között. A júniusi…
A modern csillagászat egyik legizgalmasabb áttörését érték el nemzetközi kutatócsoportok, amikor a NASA James Webb és Hubble Űrteleszkópjainak adatait kombinálva újraírták a galaxisunk történetét. A friss megfigyelések egyértelműen bizonyítják, hogy a korábban gömbhalmazként kategorizált Terzan 5 csillagrendszer valójában a Tejútrendszer kialakulásának egyik ősi, érintetlenül maradt galaktikus ereklyéje. Ezzel párhuzamosan az iPon Tech beszámolója szerint a…
A csillagászat történetének egyik legmeghökkentőbb felfedezése látott napvilágot, amely gyökeresen felforgatja a bolygókeletkezésről alkotott eddigi elméleteinket. Egy nemzetközi kutatócsoport legfrissebb számítógépes szimulációi kimutatták, hogy az aktív galaxisok központjában elhelyezkedő szupermasszív fekete lyukak közvetlen környezetében, az úgynevezett aktív galaxismagok (AGN) gáz- és portóruszaiban exobolygók milliói alakulhatnak ki és születhetnek meg. A szakértők saját bevallásuk szerint is…
A NASA és magánvállalati partnerei gőzerővel dolgoznak azokon a technológiákon, amelyek lehetővé teszik a fenntartható és kockázatmentes jelenlétet égi kísérőnk felszínén. A NASA Flight Opportunities programjának keretében bejelentették, hogy az Astrobotic Technology által kifejlesztett Hazard Detection LiDAR system elnevezésű veszélyészlelő rendszer hamarosan elindul első éles holdi küldetésére. A technológia elsődleges feladata, hogy a nehéz fényviszonyok…
A csillagászok a modern asztrofizika egyik legizgalmasabb felfedezését tették közzé a közelmúltban, amikor közvetlen bizonyítékot találtak a korai univerzumban zajló intenzív csillagkeletkezés hajtóerejére. A REBELS-25 nevű, hatalmas és rendkívül aktív csillagképző galaxis részletes vizsgálata során egy korábban soha nem látott méretű, hideg molekuláris gázból álló tározót azonosítottak. Ez a gáztömeg jelenti azt a közvetlen kozmikus…
A Hold keletkezésének és geológiai evolúciójának megértése évtizedek óta komoly kihívások elé állítja a csillagászokat. Bár a korábbi Apollo-missziók és a modernebb holdszondák mintákat gyűjtöttek és részleges méréseket végeztek, a teljes holdfelszín egységes kémiai összetételét mindeddig nem sikerült feltérképezni. Egy friss, 2026. június 6-án közzétett kutatás szerint a Tokiói Fővárosi Egyetem (Tokyo Metropolitan University) tudósai…