A NASA Juno űrszondája a gázóriás körüli missziója során ismét elképesztő felvételekkel gazdagította az emberiség tudását. Az űreszköz a legutóbbi, 61. közeli elrepülése (perijove 61) alkalmával olyan részletes képet készített a Jupiter északi féltekéjéről, amely egyszerre hordoz komoly tudományos értéket és nyújt lenyűgöző vizuális élményt. A kaotikus felhőrendszerekről és tomboló ciklonokról készült felvétel közzététele az…
A csillagászati közösség figyelme ismét a csillagközi látogatókra irányul. A legújabb megfigyelések tisztázták a 3I/ATLAS üstökös eredetét, miután a SETI (Földön Kívüli Intelligencia Keresése) intézet rádiójelek után kutatott az objektum környezetében. Bár technoszugnatúrákat nem találtak, a James Webb űrteleszkóp (JWST) minden eddiginél részletesebb kémiai elemzést végzett az égitesten, amely rendkívüli tudományos áttörést hozott. A csillagközi…
A csillagászok a közelmúltban a fekete lyukak összeolvadásának egy eddig teljesen rejtve maradt, elveszett világát fedezték fel. A felfedezés alapjaiban változtatja meg a tudományos közösség elképzeléseit arról, hogyan ütköznek és fejlődnek a világegyetem legrejtélyesebb objektumai. A LIGO-Virgo-KAGRA együttműködés által közzétett legújabb, ötödik gravitációshullám-katalógus (GWTC-5) olyan hatalmas adatmennyiséget hozott felszínre, amelyet a kutatók egy ókori civilizáció…
A csillagászat egyik évszázados rejtélye látszik véglegesen megoldódni azáltal, hogy a kutatók közvetlen bizonyítékot találtak a nagy energiájú kozmikus sugárzás részecskéinek felgyorsulására egy közeli szupernóva-maradvány vizsgálata során. A Földet folyamatosan bombázó, rendkívül nagy mozgási energiájú részecskék eredetét már régóta a csillagrobbanások végtermékeihez kötötték a teoretikusok, ám a pontos fizikai folyamatok közvetlen megfigyelése és igazolása mindeddig…
A Naprendszer korai, kaotikus időszakára vonatkozóan mutatott be egy merőben új elméletet a space.com szakportál. A friss asztrofizikai szimulációk szerint a bolygóvándorlások korában egy mára teljesen kilökődött, elveszett jégóriás bolygó jelenléte volt a kulcs ahhoz, hogy a Jupiter és az Uránusz megőrizhesse saját holdrendszerét. A felfedezés alapjaiban változtatja meg a gázóriások és jégóriások kialakulásáról alkotott…
A madridi egyetem kutatói elkészítették a Nap környezetében, mindössze tíz parszekes (körülbelül harminckét fényévnyi) sugarú buborékon belül található többszörös csillagrendszerek eddigi legpontosabb és legteljesebb összeírását. Az Európai Űrügynökség Gaia űrteleszkópjának legújabb adatsorait (DR3), valamint a Washington Duplacsillag Katalógus több évtizedes radiális-sebesség méréseit egyesítő kutatás megerősítette, hogy a magányos Napunk inkább kivételnek számít az univerzumban: a…
A csillagászok régóta küzdenek a kérdéssel, hogy a Naprendszer korai szakaszában miként jöhettek létre egymástól radikálisan eltérő kémiai összetételű meteoritok és planetáris testek szinte azonos időben és azonos régiókban. Egy friss kutatás most választ ad erre a kozmikus rejtélyre. A szakemberek egy hatalmas, porral teli gyűrűt azonosítottak közvetlenül a Jupiter pályáján túl, amely valóságos bolygógyárként…
A modern kozmológia legnagyobb rejtélyei közé tartozik a sötét energia és a sötét anyag létezése. Bár a fősodorbeli tudomány évtizedek óta különálló, ismeretlen részecskék és titokzatos vákuumenergia formájában próbálja modellezni ezeket a jelenségeket, egy radikálisan új elmélet szerint a megoldás magában a téridő kvantumos természetében rejlik. Savvas Koushiappas, a Brown Egyetem elméleti fizikusa egy olyan…
Különleges csillagászati jelenségnek lehetnek tanúi a tiszta égbolt kedvelői ezen a héten. A Merkúr láthatósága jelentősen megnövekedett az esti órákban, így napnyugta után közvetlenül három bolygó is könnyen azonosíthatóvá válik a nyugati horizont felett. A Naprendszer legkisebb bolygója, a Merkúr, egy vonalba rendeződött a Vénusszal és a Jupiterrel, látványos triót alkotva a szürkületi égbolton. Fényes…
A földmegfigyelés világa folyamatos precizitást követel meg, az űrben keringő műszerek érzékelői azonban az idő múlásával hajlamosak a finom elhangolódásra. A NASA és az U.S. Geological Survey (USGS) közös missziójaként működő Landsat 9 műhold egy rendkívül látványos, mégis szigorúan tudományos módszerrel tartja karban mérési pontosságát: havonta egyszer, telihold idején ideiglenesen elfordul a Földről, hogy közvetlenül…