Közös erővel kutatja a gravitációs hullámokat a NASA és az Európai ŰRügynökség a LISA projektben.
Az amerikai űrhivatal az utóbbi időben jelentősen átalakította a nemzetközi partnerekkel való együttműködési stratégiáját. A szűkülő költségvetési keretek és a Hold-program prioritása miatt több korábbi nagyívű tervet visszavágtak vagy töröltek. A szigorúbb feltételrendszer értelmében a nemzetközi partnereknek olyan egyedi technológiai hozzájárulást kell nyújtaniuk, amely közvetlen és arányos hasznot hoz az amerikai fél számára is.
Kedvező megtérülés a LISA gravitációs hullám detektornál
A szigorú prioritásvizsgálat ellenére a LISA misszió megtartotta kiemelt támogatottságát. Az amerikai Kongresszus jóváhagyta a projekthez szükséges forrásokat a 2026-os költségvetésben, biztosítva a NASA részvételét. A számítások alapján az Egyesült Államok a misszió teljes költségének körülbelül egyharmadát állja a lézerrendszerek, teleszkópok és mérőműszerek beszállításával, cserébe viszont teljes hozzáférést kap az összes kinyert tudományos adathoz. A szakértői értékelések szerint ez a konstrukció kimondottan előnyös pénzügyi és tudományos megtérülést jelent Washington számára.
Egymillió kilométeres lézeres mérések a világűrben
A tervek szerint 2035 körül induló LISA három űreszközből álló konstelláció lesz, amely heliocentrikus pályán kering majd a Nap körül. A műholdak egy egyenlő oldalú háromszöget alkotnak, egymástól mintegy 2,5 millió kilométeres távolságra. A köztük oda-vissza futó lézersugarak segítségével a rendszer olyan apró téridő-fodrozódásokat képes mérni, amelyeket a Földön található detektorok a légköri és szeizmikus zajok miatt nem tudnak érzékelni. A berendezés elsősorban a szupermasszív fekete lyukak összeolvadásából származó alacsony frekvenciájú gravitációs hullámok feltárásában nyújt majd hiánypótló adatokat.
