Évezredekkel az első nagy maja városok felemelkedése előtt már céltudatos mezőgazdasági termelés folyt a trópusi mocsarak mentén. A talaj kémiai összetétele és az abban megőrzött növényi maradványok egyértelműen bizonyítják, hogy a térség lakói hatezer évvel ezelőtt elkötelezett gazdálkodók voltak. Nedves területektől a domboldalakig A kutatók a mai Belize déli részén található Rio Blanco vízgyűjtő területén…
A csapadékosabb évek sem garantálják az észak-amerikai préri folyóinak magasabb vízhozamát. Amikor egy síksági folyóban az egyik évben jóval több víz folyik, mint a másikban, a megszokott magyarázatot általában a légköri viszonyokban keresik a kutatók. Egy friss hidrológiai elemzés alapján azonban az észak-amerikai préri folyóinak esetében a csapadékmennyiség önmagában nem ad teljes képet a folyamatokról….
Több mint húsz adatközpont környezetét alakítja át a Microsoft természet ihlette tájrendezéssel, hogy az óriási épületek szervesen illeszkedjenek a helyi ökoszisztémákba. A vállalat a biomimikri elveire támaszkodva állít helyre vizes élőhelyeket, telepít őshonos növényeket és hoz létre zajvédő zöldzónákat. Az intézkedésekkel a helyi közösségek ellenállását és a gigantikus infrastruktúrák vizuális, valamint környezeti terhelését igyekeznek mérsékelni….
Gázbuborékok törnek fel a sarkvidéki mocsarakból, jelezve a permafroszt lassú, de megállíthatatlan olvadását. Az északi sarkvidéken a globális átlagnál négyszer gyorsabban emelkedik a hőmérséklet, ami közvetlenül veszélyezteti az évezredek óta fagyott talaj stabilitását. A jelenség nem pusztán helyi infrastruktúrákat rombol le, hanem a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok révén az egész bolygó klímáját formálja át. Ted…
A sötétség beálltával hallható, harsány párzási hívásokat meglepő légzéstechnikai trükkel nyújtják meg a hím tokaji gekkók. A délkelet-ázsiai trópusi erdőkben és emberi települések környékén éjszaka visszhangzó hangos kiáltások az állatvilág legjellegzetesebb hangjelzései közé tartoznak. Dán kutatók friss vizsgálatai rávilágítottak arra, hogy a hím tokaji gekkó két hangjegy kibocsátása között egy mindössze 100 milliszekundumos mikrolégzést iktat…
Bőrén hordozza a hallás rejtélyének kulcsát egy tengeri élőlény, amely közelebb vihet a süketség megértéséhez. A kutatók korábban is tudták, hogy a tintahal fején és karjain apró, hajszerű nyúlványokkal rendelkező sejtek találhatók. A Case Western Reserve Egyetem szakemberei viszont kimutatták, hogy a tintahal teljes testfelületét sűrűn borítják ezek az úgynevezett szőrsejtek. Az állat teljes bőrfelülete…
A természet évmilliárdos tapasztalatait hívják segítségül a szakemberek a műanyagszennyezés elleni harcban. Az adatbázisok világszerte több millió olyan lehetséges enzimet tartalmaznak, amelyek szerkezete alkalmas lehet a szintetikus hulladékok lebontására. A hatalmas információmennyiség átvizsgálása és feldolgozása azonban hagyományos laboratóriumi módszerekkel évtizedekig tartana. A mesterséges intelligencia alkalmazása alapjaiban változtatja meg a biotechnológiai kutatásokat. A fejlett gépi tanulási…
A sarki területek felmelegedése elképesztő tempóban alakítja át az északi tájakat. A Washingtoni Állami Egyetem új kutatása szerint a talaj hőmérséklete jelentős mélységekben emelkedik, a leggyorsabb változást pedig pontosan a folyamatosan fagyott talajú permafroszt régiókban regisztrálták. Évtizedes adatsorok tárják fel a folyamatot A szakértők az 1997 és 2023 közötti méréseket elemezve átfogó képet alkottak az…
A mesterséges intelligenciával alkotott fehérjék azonosítását és ellenőrzését forradalmasíthatja a Google DeepMind legújabb fejlesztése. A SynthID Bio eljárás közvetlenül a biológiai kódba ágyaz be egy ellenőrizhető, digitális vízjelet, anélkül, hogy megváltoztatná az elkészült molekula működését. A kutatók a Nature folyóiratban közzétett tanulmányukban igazolták, hogy az eljárás a fizikai laboratóriumi előállítás után is felismerhető marad. A…
Pusztító katasztrófa helyett valóságos evolúciós menedékké vált a dinoszauruszok kipusztulását okozó aszteroida becsapódási helyszíne a mélyben. A Chicxulub-kráter alatti kőzetrétegekben egy hosszan fennmaradó, hidrotermális hálózat alakult ki. Körülbelül 66 millió évvel ezelőtt egy nagyjából tíz kilométer átmérőjű égitest csapódott a mai Mexikó területén található Yucatán-félszigetnél a Földbe. A katasztrófa globális porfelhőt, erdőtüzeket és tartós lehűlést…
