Hirtelen felhőszakadás és tomboló szél kényszerítette visszalépésre Kína legújabb holdi küldetésének mérnökeit a kilövőállomáson. A Chang’e 7 űrszonda indítását a Tonkini-öbölben megerősödött Narra trópusi depresszió miatt függesztették fel az utolsó pillanatokban.
A Kínai Menedzselt Űrhajózási Ügynökség hivatalos tájékoztatása alapján az űreszköz jelenleg nem felel meg a biztonságos start feltételeinek. Emiatt a 2026-ra tervezett indítási ablakban már nem hajtják végre a felszállást a Hainan-szigeten található Wencsang űrközpontból. Bár az illetékesek kezdetben csupán egynapos halasztást mérlegeltek, a meteorológiai előrejelzések és a szigorú biztonsági protokollok végül a teljes idei startablak törléséhez vezettek.
Tájfunveszély a Hainan-szigeti űrközpont felett
A Hosszú Menetelés 5 típusú hordozórakétát és a ráerősített Chang’e 7 szondakomplexumot augusztus közepén gördítették ki a kilövőállásba. Az eredeti tervek szerint a rakéta augusztus 23-án vagy 24-én indult volna el a Hold felé. A térségben kialakuló Narra trópusi vihar azonban mozdulatlanná vált a sziget szomszédságában, szélsőséges időjárási körülményeket és erős széllökéseket okozva az űrközpont körzetében.
A rakéta indítását nem lehet pusztán az időjárás kitisztulása után azonnal pótolni. A Föld és a Hold egymáshoz viszonyított pozíciója szigorúan meghatározza azokat a rövid időablakokat, amikor a hordozóeszköz a megfelelő pályára állíthatja a rakományt. Mivel az idei ablak augusztus végén bezárul, az űrügynökségnek át kellett értékelnie a teljes ütemtervet.
A kockázatkerülés és a tökéletes siker kényszere
A hivatalos kínai közlések hangsúlyozzák, hogy a döntést a megfontoltság, a megbízhatóság és a küldetés teljes sikerének elve alapján hozták meg. Az óvatosság hátterében a szakértők szerint az áll, hogy a Peking által vezetett űrprogram nem engedhet meg magának hibát egy ilyen kiemelt projektnél. Az óvatosságot fokozhatta az is, hogy két héttel korábban egy Hosszú Menetelés 7A rakéta a felszállás utáni másfél percben megsemmisült.
A Chang’e 7 indítása így várhatóan 2027 elejére csúszik. A pontos dátum kijelölését bonyolítja, hogy a szondának a megérkezése után mintegy kilencven napot kell holdkörüli pályán töltenie a célterület feltérképezésére, mielőtt megkísérelné a leszállást. A leszállás időzítésénél ráadásul a Hold déli sarkán uralkodó fényviszonyoknak is ideálisnak kell lenniük a napelemes rendszerek működéséhez.
Jégvadászat a Shackleton-kráter sötétjében
Kína eddigi legösszetettebb robotizált küldetése négy fő egységből áll: egy keringőegységből, egy leszállóegységből, egy rovercsillagvizsgálóból és egy speciális ugró robotból. A szonda célpontja a Hold déli sarkvidékén található Shackleton-kráter pereme. Ez a vidék kiemelt tudományos jelentőséggel bír, mivel a kráterek mélyén található, örök árnyékba burkolózó területek milliárd évek óta őriznek jelentős mennyiségű vízjeget.
A felhalmozódott vízjég nemcsak tudományos kincs, hanem a jövőbeli bázisépítés alapköve is. Az ivóvíz biztosításán kívül a víz hidrogénre és oxigénre bontva hajtóanyagként és belélegezhető levegőként szolgálhat a Holdon tartózkodó űrhajósok számára. A Chang’e 7 adatgyűjtése közvetlenül támogatja a Kína által tervezett Nemzetközi Holdkutató Állomás kiépítését, valamint a 2030-ra kitűzött kínai emberes holdraszállást.
A globális holdi verseny szoros időbeosztása
A küldetés csúszása közvetlen hatással van a nemzetközi űrversenyre is, ahol az Egyesült Államok Artemis-programja és a kínai űrarchitektúra egymással párhuzamosan célozza meg a déli pólus erőforrásait. Mindkét hatalom stratégiai prioritásként kezeli a vízjégben gazdag területek feltérképezését és a tartós jelenlét kiépítését. A Chang’e 7 megelőző felderítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a kínai mérnökök kijelöljék a jövőbeli bázisok pontos helyszínét.
A csúszás ellenére a kínai űrkutatási hivatal folytatja az előkészületeket a szonda és a hordozórakéta tesztelésére. A mérnökök a következő hónapokat a berendezések finomhangolására és a komplex leszállási forgatókönyvek szimulációjára használják fel, hogy az új indítási ablak megnyílásakor már semmilyen műszaki vagy meteorológiai akadály ne veszélyeztesse a landolást.
