Mélypontra süllyedt a lemezes játékok piaca, miközben az elszálló alkatrészárak drasztikusan visszavetették az amerikai konzoleladásokat. A Circana piackutató elemzése szerint a júliusi konzoleladások darabszáma 39 százalékkal esett vissza az Egyesült Államokban az előző év azonos időszakához képest. A vásárlók kénytelenek egyre mélyebben a zsebükbe nyúlni, hiszen egy új hardver átlagos eladási ára 16 százalékos emelkedéssel elérte az 542 dollárt. Az iparági adatok rávilágítanak arra, hogy a memóriamodulok és az elektronikai alkatrészek drágulása közvetlenül begyűrűzött a lakossági árakba, ami érezhetően visszafogta a vásárlási kedvet.
Elszálló gépárak és memóriahiány a konzolpiacon
A hardverértékesítésből származó árbevétel júliusban 282 millió dollárra csökkent az amerikai piacon, ami 29 százalékos visszalépést jelent éves összevetésben. Ez a leggyengébb júliusi eredmény 2020 óta, amikor a világjárvány miatti ellátási nehézségek korlátozták az elérhető készleteket. Most azonban nem a logisztikai fennakadások, hanem a megnövekedett gyártási költségek képeznek akadályt. Mat Piscatella, a Circana vezető elemzője rávilágított, hogy a konzoleladások elmaradásáért elsősorban a RAM-modulok és az alapvető komponensek drágulása a felelős, amelynek következtében a gyártók áremelésre kényszerültek.
A számítások szerint a teljes piacon összesen körülbelül 520 ezer konzolt értékesítettek júliusban, míg egy évvel korábban ez a szám még megközelítette a 850 ezret. A drágulás mértékét jól mutatja, hogy a vásárlók átlagosan 542 dollárt fizettek egy új berendezésért. A gyártók kénytelenek áthárítani a megnövekedett alkatrész-költségeket a fogyasztókra, ami a vártnál korábban fékezte le a generációs gépek terjedését. A drágulási hullám hatására a vásárlók egy része halasztja a vásárlást vagy teljesen eláll a beruházástól.
A Sony, a Nintendo és a Microsoft eltérő stratégiái
A három nagy konzolgyártó teljesítménye eltérő képet mutat a válságos hónapban. A PlayStation 5 eladott darabszáma 6 százalékkal csökkent, ám a Sony árbevétele 29 százalékkal növekedett. Ez a különbség annak köszönhető, hogy a japán vállalat áprilisban 100 dollárral emelte a PS5 modellek árát, aminek következtében az alapmodell ára 599 dollárra, míg a PS5 Pro ára 899 dollárra emelkedett. Ennek az árképzési stratégiának köszönhetően a Sony megőrizte vezető pozícióját az árbevétel alapján, bár az eladott gépek száma náluk is csökkent.
A Nintendo Switch 2 esetében a darabszám 51 százalékkal, míg az árbevétel 52 százalékkal esett vissza júliusban. Az elemzők szerint ez az éles visszaesés nagyrészt a 2025 júniusi rekordnagyságú piaci rajt miatti magas bázisnak tudható be. A Switch 2 az eladott darabszámok tekintetében így is a legnépszerűbb gép maradt, és 14 hónappal a debütálása után 11 százalékkal előzi meg az eredeti Switch azonos időszaki értékesítéseit. Ugyanakkor a Nintendo felőli drágulás csak most következik: a vállalat szeptember 1-jétől 50 dolláros áremelést hajt végre, így a gép ára 499 dollárra emelkedik, miután a memóriaköltségeik több mint 40 százalékkal emelkedtek.
A Microsoft Xbox Series konzoljai 18 százalékos darabszámbéli és árbevétel-beli csökkenést könyvelhettek el. A Microsoft két év alatt már háromszor emelt árat az Xbox modelleken, miközben kivezette a 2 terabájtos Series X modellt. A vállalat vezetése korábban jelzést adott arról, hogy a memória- és adattároló komponensek beszerzési ára a következő években a korábbi többszörösére emelkedhet, ami tartósan magas árszintet vetít előre.
Történelmi mélyponton a lemezes szoftverek forgalma
Miközben a hardverpiac küzd a drágulással, a fizikai adathordozón értékesített játékok piaca évtizedes mélypontra zuhant. Júliusban mindössze 85 millió dollárt költöttek az amerikai vásárlók lemezes és kártyás játékokra, ami a legalacsonyabb júliusi érték a mérések 1995-ös kezdete óta. Az idei évben a fizikai szoftvervásárlások 63 százalékát a Nintendo platformjai adták, a PlayStation konzolok 32 százalékkal részesedtek, míg az Xbox részesedése mindössze 4 százalékra zsugorodott.
A fizikai piac zsugorodása nem véletlen, hanem a gyártói döntések és a megváltozott fogyasztói szokások következménye. A Sony már bejelentette, hogy 2028 januárjától végleg felhagy a fizikai lemezek gyártásával az új PlayStation-játékokhoz. A Circana adatai szerint idén mindössze hét olyan PlayStation 5 játék jelent meg az amerikai piacon, amelyből 100 ezer példánynál többet adtak el lemezen. Ez jól mutatja, hogy a gyűjtői és fizikai kiadások köre mára egy szűk rétegigényt szolgál csak ki.
Digitális átállás és az előfizetéses modellek térnyerése
A digitális felületek dominanciája átalakította az egész iparági adatszolgáltatást is. A Microsoft júliustól kezdve megszüntette a digitális értékesítési adatok megosztását a Circana kutatóintézettel, így az Xbox-, Activision- és Bethesda-címek digitális számai mostantól becsléseken alapulnak. A teljes amerikai videójáték-költés – beleértve a tartalomfogyasztást, a hardvereket és a kiegészítőket – 10 százalékkal 4,5 milliárd dollárra csökkent júliusban. Az egyetlen növekedést mutató szegmens az előfizetéses szolgáltatások köre volt, amely 6 százalékos bővülést ért el.
A lemezes formátum visszaszorulása különösen az Xbox platformon szembetűnő, ahol az eladott Series konzolok több mint fele már nem is rendelkezik optikai meghajtóval. Emellett az előfizetéses rendszerek azonnali hozzáférést biztosítanak a legújabb címekhez, ami tovább csökkenti a bolti vásárlások iránti igényt. A piaci trendek alapján a fizikai adathordozók szerepe a jövőben várhatóan a prémium gyűjtői kiadásokra korlátozódik.
