Kevés közeli galaxis rejteget ennyi meglepetést, mint a Centaurus A. A James Webb űrteleszkóp legújabb infravörös felvételei minden eddiginél részletesebben mutatják meg a galaxis porral borított központját, ahol egyszerre zajlik intenzív csillagkeletkezés és egy aktív szupernagy tömegű fekete lyuk táplálkozása.
A NASA, az ESA és a Kanadai Űrügynökség (CSA) által üzemeltetett James Webb-űrteleszkóp negyedik tudományos évfordulójára közzétett felvételek a MIRI (Mid-Infrared Instrument) középinfravörös műszerrel készültek. A képek olyan részleteket tárnak fel, amelyeket a látható fényben működő távcsövek – köztük a Hubble – csak részben vagy egyáltalán nem tudtak megfigyelni.
Az infravörös tartomány átlát a porfüggönyön
A Centaurus A (NGC 5128) nagyjából 11 millió fényévre található a Földtől, vagyis kozmikus léptékben szomszédunknak számít. Ennek ellenére rendkívül összetett objektum: egy korábbi galaxisegyesülés nyomait viseli magán, miközben központjában egy aktív szupermasszív fekete lyuk folyamatosan anyagot nyel el.
A Webb MIRI műszere képes áthatolni a sűrű porfelhőkön, így először váltak jól láthatóvá a galaxis központi régiójában húzódó finom porszálak, hurkok és meleg porfelhők. Ezek a struktúrák fontos nyomokat adnak arról, hogyan alakult át a galaxis egy több milliárd évvel ezelőtti ütközés után.
Egyszerre születnek csillagok és táplálkozik a fekete lyuk
A Webb felvételein milliónyi egyedi csillag különíthető el a korábban összemosódó fényfoltok helyett. A kutatók így már nemcsak a por eloszlását, hanem a különböző korú csillagpopulációkat is vizsgálhatják.
A galaxis központjában működő aktív galaxismag rendkívül fényesen ragyog az infravörös tartományban. A megfigyelések szerint a fekete lyuk környezetében zajló folyamatok és a csillagkeletkezési régiók egyszerre vannak jelen, így a Centaurus A kiváló természetes laboratórium annak megértésére, hogyan fejlődnek együtt a galaxisok és központi fekete lyukaik.
Új részletek a korábbi megfigyelésekhez képest
A MIRI képein jól kirajzolódnak azok a hurokszerű porstruktúrák, amelyeket korábban csak halványan észleltek a Spitzer-űrteleszkóppal. A James Webb felbontása lehetővé teszi ezek részletes vizsgálatát, valamint a meleg porhoz kapcsolódó fiatal csillagkeletkezési területek elkülönítését.
Az első tudományos elemzések szerint több száz, erős infravörös sugárzást kibocsátó objektum található a poros korongban. Ezek jelentős része valószínűleg nagyon fiatal csillag, amelyet még vastag porfelhő vesz körül. A kutatók egyelőre nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a központi fekete lyukból kiinduló rádiónyalábok közvetlenül befolyásolnák ezek kialakulását.
| Jellemző | Adat |
|---|---|
| Galaxis | Centaurus A (NGC 5128) |
| Távolság | Körülbelül 11 millió fényév |
| Megfigyelő műszer | James Webb – MIRI (Mid-Infrared Instrument) |
| Fő eredmény | Részletes porstruktúrák, csillagkeletkezési régiók és az aktív galaxismag feltárása |
Miért fontos ez a felfedezés?
A Centaurus A azért különösen értékes célpont, mert egyszerre közeli és rendkívül aktív galaxis. Az ilyen rendszerek segítenek megérteni, miként alakítják egymás fejlődését a szupermasszív fekete lyukak, a csillagkeletkezés és a galaxisegyesülések. A James Webb új felvételei nem csupán látványosak, hanem olyan részletességű adatokat szolgáltatnak, amelyek hosszú évekre meghatározhatják a galaxisfejlődéssel kapcsolatos kutatásokat.
