Egy irányíthatatlanná vált SpaceX Falcon 9 rakétafokozat száguld a Hold felé, ahol 8700 kilométer per órás sebességgel fúródik majd a felszínbe. A becsapódás során felszabaduló energia körülbelül három tonna TNT robbanásának felel meg. A NASA és a dél-koreai űrügynökség keringőegységei már felkészültek, hogy az utolsó percekben és a becsapódás után is részletes képeket készítsenek a mesterséges égitest által vájt új kráterről.
A több mint négy tonnás felső fokozatot 2025 januárjában indították útnak a Cape Canaveral-i űrközpontból, amikor két magánfejlesztésű holdszondát vitt magával. Bár a rakéta elvégezte eredeti feladatát – útnak indítva a sikeresen leszálló Blue Ghost egységet és a japán ispace modulját –, a pályán hagyták. Az eltelt másfél évben a Föld és a Hold gravitációs kölcsönhatásai miatt kaotikus pályára került, ami végül a kísérőnkkel való ütközéshez vezetett.
A Hold napos oldalát éri az elkerülhető ütközés
A pályaszámítások alapján az elszabadult egység a Hold látható oldalán, az Einstein-kráter közelében éri el a felszínt. Bill Gray űrkutató és a Los Alamos-i Nemzeti Laboratórium szakértői szerint a becsapódás pillanatában egy rövid, egy másodpercnél is rövidebb villanás keletkezik, amelyet a kis légköri ellenállás hiányában magasra felszökő pormintázat követ. Mivel a Holdon nincs szél, a porréteg kilométeres magasságokig emelkedhet, és több tucat percen keresztül látható marad a precíziós távcsövek számára.
Szakértők szerint a baleset elkerülhető lett volna, ha a SpaceX az utolsó hajtóanyag-tartalékokkal a Nap körüli biztonságosabb pályára navigálja a fokozatot. Ez a második igazolt eset, amikor egy mesterséges űrszemét véletlenül csapódik a Holdba; 2022-ben egy kínai rakétafokozat hagyott maga után kettős krátert a Hold túlsó oldalán.
Mesterséges kráter ad választ a jövőbeli holdbázisok biztonságára
A tudósok számára kivételes kutatási lehetőséget jelent a mostani esemény. Mivel a természetes meteoritok becsapódását előre szinte lehetetlen megjósolni, a pontosan nyomon követett űrszemét becsapódása laboratóriumi tisztaságú méréseket tesz lehetővé. A számítások szerint a fokozat egy körülbelül 27 méter átmérőjű és 5 méter mély krátert váj a holdbéli kőzetbe.
A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) műholdja és a dél-koreai Danuri szonda felvételeket készít a területről a becsapódás előtt és után. A Danuri alig két perccel a becsapódás előtt mindössze néhány kilométeres távolságban halad el a sodródó fokozat mellett. A mérések kulcsfontosságúak a jövőbeli Artemis-program szempontjából, hiszen a szakembereknek pontosan meg kell érteniük, mekkora kockázatot jelentenek a felszínen tartózkodó űrhajósokra és infrastruktúrára a becsapódó tárgyak által felvert törmelékek.
A növekvő holdi forgalom szigorúbb szabályozást követel
Az eset rámutat a Hold körüli térség gyorsan növekvő zsúfoltságára. Ahogy az Egyesült Államok és Kína is a legénységgel végrehajtott holdraszállásokra készül, a használt rakétafokozatok ellenőrizetlen elhagyása egyre nagyobb kockázatot jelent. A szakértők kiemelték: a jelenlegi incidens nem okoz közvetlen veszélyt, ám a tartós holdbázisok korában az ilyen kaotikus pályán hagyott elemek komoly fenyegetést jelentenének a felszíni létesítményekre.
| Paraméter | Érték / Adat |
|---|---|
| Becsapódó objektum | SpaceX Falcon 9 felső fokozat |
| Becsapódási sebesség | 8 700 km/h (5 400 mph) |
| Felszabaduló energia | ~3 tonna TNT egyenérték |
| Várható kráterméret | 27 méter átmérő, 5 méter mélység |
| Megfigyelő műholdak | NASA LRO, dél-koreai Danuri |
A megfigyelések eredményei segítenek meghatározni azokat az új űrforgalmi szabályokat, amelyek megelőzhetik a hasonló véletlen ütközéseket a jövőbeli űrmissziók során.
