szaturnusz-asztronauta

Enceladus: stabil óceán, rejtett hőforrás – egyre életbarátabb a Szaturnusz jeges holdja

A Cassini-szonda friss, újraelemzett adatai szerint az Enceladus jeges kérge alatt nemcsak globális, folyékony vízóceán rejtőzik, hanem mindkét pólus felől távozik a hő – vagyis a hold hosszú távon is stabil, életbarát környezetet biztosíthat. Magyar és nemzetközi kutatócsoportok most először rajzolják fel részletesen, mennyire „földszerű” lehet ez az elzárt óceánvilág. Kontextus: miért ennyire különleges az…

Read Full News
3I-ATLAS_Hubble_16x9_1280x720_q75

Furcsa jeleket fogtak a 3I/ATLAS csillagközi látogatóról

A 3I/ATLAS – a Naprendszerünkbe látogató harmadik ismert csillagközi objektum – az elmúlt napokban ismét a figyelem középpontjába került. Hazai források szerint „csőszerű”, szinte struktúrákat idéző alakzatok látszanak a felvételeken, miközben friss nemzetközi eredmények a dél-afrikai MeerKAT rádióteleszkóp OH-elnyelési detektálását és a kínai Tianwen-1 űrszonda új képeit emelik ki. A Space.com és a Phys.org anyagai…

Read Full News
nap-plazmaeso

Esik az eső a Napon? – Mit találtak most a kutatók, és miért fontos ez az űridőjárás szempontjából

A Nap külső légkörében (korona) időnként „plazmaeső” figyelhető meg: a forró, ionizált gáz egy része hirtelen lehűl és sűrű csomókba kondenzálódik, majd a mágneses erővonalak mentén visszahullik a Nap felszíne felé. Ez nem víz – tisztán plazma –, mégis sok szempontból az esőhöz hasonlóan viselkedik. Mi az újdonság a magyarázatban? Az elmúlt hetek beszámolói szerint…

Read Full News
ustokos-illusztracio

C/2025 A6 (Lemmon): zöld üstökös a magyar égbolton – mikor és hol érdemes vadászni rá?

Október második felében Magyarországról is jó eséllyel megfigyelhető a C/2025 A6 (Lemmon) üstökös. A  hazai csillagvizsgálók (pl. Svábhegy) is készülnek a látványos jelenségre, és derült, fényszennyezéstől távoli helyszínen akár szabad szemmel is feltűnhet az égi vándor. A HVG és a Dívány cikkei kiemelik: a zöldes coma (kóma) színét a kétatomos szén (C₂) emissziója adja, a…

Read Full News
3I-ATLAS_Hubble_16x9_1280x720_q75

Az ExoMars lefotózta a 3I/ATLAS-t a Mars közeléből – mit árulnak el az első képek?

Megérkeztek az első marsi nézőpontú felvételek a 3I/ATLAS-ról, a Naprendszeren kívülről érkező, intersztelláris üstökösről. Az ESA ExoMars Trace Gas Orbiter (CaSSIS kamera) és a Mars Express több napon át figyelte az égitestet, amely 2025. október 3-án ~30 millió km-re haladt el a Mars mellett. A képeken a fényes kóma (coma) látszik, a mag azonban nem…

Read Full News
Cha 1107-7626-illustration

Rekordgyorsan „hízó” kóbor bolygót találtak: a Cha 1107-7626 másodpercenként 6 milliárd tonna anyagot nyel el

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) friss megfigyelései szerint egy tőlünk ~620 fényévre, a Kaméleon (Chamaeleon) csillagkép irányában sodródó, csillag nélküli „kóbor bolygó”, a Cha 1107-7626 példátlan ütemben növekszik: a becslések csúcson másodpercenként ~6 milliárd tonna gáz- és poranyagot kebelez be. A jelenség nemcsak rekord, hanem tudományos értelemben is „elmosódó határvonalat” jelez a csillag- és bolygókeletkezés…

Read Full News
big-wave-illustraton

„Nagy hullám” a Tejútrendszerben – mit lát a Gaia, és mit jelent ez nekünk?

Az ESA Gaia űrtávcső frisseredményei szerint egy óriási, függőleges irányú „hullám” söpör végig a Tejútrendszer korongján. A csillagok nem kaotikusan „vándorolnak”, hanem a galaktikus síkra merőlegesen, hullámszerű oszcillációt végeznek – mintha stadionhullám terjedne végig a korongon. A jelenség a galaxis középpontjától nagyjából 30–65 ezer fényév távolságban rajzolódik ki, és fiatal óriáscsillagok, illetve cefeidák mozgásából olvasható…

Read Full News

Enceladus: új, összetett szerves molekulák – közelebb az élet lehetőségéhez

A Nature Astronomy friss közleménye szerint a Cassini űrszonda adatait újraelemezve eddig nem látott, összetett szerves vegyületeket azonosítottak a Szaturnusz Enceladus nevű holdjának déli pólusán kitörő jég- és gőzcsóvák frissen kilökött szemcséiben. A minták a felszín alatti, sós vízű óceánból származnak, és minimális kozmikus sugárzási módosulást szenvedtek, ezáltal hitelesebben tükrözik a hold belső kémiai folyamatait….

Read Full News
2024 YR4-illustration

NASA-forgatókönyv: mi legyen a 2024 YR4-gyel, ha a Hold felé tart?

A 2024 YR4 jelű földközeli aszteroida a legfrissebb pályaszámítások szerint a Földre gyakorlatilag nem veszélyes, ugyanakkor továbbra is néhány százalékos (≈4%) eséllyel 2032. december 22-én a Holdba csapódhat. A NASA és partnerei ezért vészforgatókönyveket vizsgálnak: a korai kinetikus eltérítést és a késői nukleáris opciót. A cél nem a pánikkeltés, hanem a bolygóvédelmi technológiák időbeni előkészítése….

Read Full News
napejegyenloseg

Őszi napéjegyenlőség 2025 – mikor, mi történik, és mi az az „equilux”?

2025-ben az őszi napéjegyenlőség szeptember 22-én érkezik, magyar idő szerint 20:19-kor. Ekkor a Nap látszólag áthalad az égi egyenlítőn, vagyis a Föld mindkét féltekéje közel azonos besugárzást kap – ez jelzi a csillagászati ősz kezdetét az északi féltekén. Mi történik aznap? A napéjegyenlőség pillanata világszerte ugyanakkor következik be: 18:19 UTC (Budapesten 20:19 CEST). Elméletben ilyenkor…

Read Full News