Újabb drasztikus drágulási hullám érheti el a számítógépes piacot kora ősszel. Az Intel október elejétől várhatóan további 10 százalékkal emeli a PC-s processzorok árát, miközben a vállalat az eladási volumen helyett a profitmarzsok rendezését helyezi előtérbe.
Az iparági ellátási láncokból származó értesülések szerint a lépcsőzetes áremelési stratégia újabb állomásához érkezett a chipgyártó. Az áremelés a várakozások szerint október 5-én lép életbe, és a teljes asztali, illetve mobil processzoros szegmenst érintheti. A jelenlegi döntés nem egyedi akció, hanem egy hosszabb folyamat része: az elmúlt egy év során ez már a harmadik jelentősebb ármódosítás a gyártó részéről. Legutóbb az év elején, majd nyáron tapasztalhattak a vásárlók és a partnerek drágulást mind a lakossági, mind a szerverpiaci kategóriákban.
Nyereségesség a piaci részesedés felett
A drágulási hullám hátterében a félvezetőipari költségek folyamatos növekedése és a vállalati stratégia határozott átalakulása áll. Az Intel vezetésének célja jelenleg nem a mindenáron való terjeszkedés vagy a piaci részesedés növelése, hanem a bruttó árrés érdemi javítása. A globális PC-piac eladásai a következő években várhatóan enyhe csökkenést mutatnak majd, így a darabszám alapú növekedésre építő modellek már kevéssé fenntarthatóak. A gyártó kalkulációi alapján az átlagos értékesítési árak emelésével még kisebb eladott darabszám mellett is stabilan megőrizhető a piaci dominancia és a megfelelő jövedelmezőség.
A rendszerelemzők kiemelik, hogy a számítógépgyártók és a vásárlók terhei az alkatrészárak általános emelkedése miatt halmozódnak. A memóriamodulok és az áramköri lapkák költségeinek növekedése már eddig is nyomást gyakorolt a késztermékek árára. Mivel sok számítógépgyártó még a korábbi, alacsonyabb beszerzési áron felhalmozott készletekből gazdálkodik, a processzorok árkorrekciójának tényleges hatása a bolti árakban fokozatosan, várhatóan az elkövetkező hónapokban és a jövő év elején csapódik majd le igazán.
Racionalizálás a kismagos termékvonalon
Az áremeléssel párhuzamosan a termékkínálat komoly felülvizsgálata is zajlik a cégnél. Az Intel vezetése górcső alá vette az alacsonyabb profittermelő képességű termékcsaládokat, különösen a kismagos architektúrára épülő kínálatot. Azok a modellek, amelyek nem érik el az elvárt jövedelmezőségi küszöböt, hamarosan áteshetnek az életciklusuk lezárását jelentő eljáráson. A termékportfólió szűkítése és a kevéssé jövedelmező chipek kivezetése lehetővé teszi, hogy a fejlesztési és gyártási erőforrások a legfontosabb processzorcsaládokra összpontosuljanak.
Ez a stratégiai visszahúzódás ugyanakkor teret nyithat a versenytársak számára. Az ipari PC-k, a beágyazott rendszerek és a dolgok internete (IoT) területén az ARM-alapú architektúrákat kínáló gyártók gyorsan kihasználhatják az Intel által elhagyott piaci szegmenseket. Az alacsonyabb fogyasztású és nagyfokú integrációt kínáló rendszerek iránti kereslet ugyanis továbbra is erős a piacon.
Gyártási kapacitások és a szerverpiaci nyomás
A lakossági processzorok ellátottságát és árazását a szerverpiaci folyamatok is közvetlenül befolyásolják. Az Intel jelenleg saját gyártókapacitásain belül prioritásként kezeli a nagy teljesítményű szerverprocesszorok előállítását, mivel ezek nagyságrendekkel magasabb árrést biztosítanak. A szerverek iránti rendkívül magas kereslet miatt azonban a belső kapacitások jelentős része lekövetődik, ami szűkös keresztmetszetet teremt a PC-s chipgyártásban.
Ahhoz, hogy a vállalat megőrizze egyensúlyát a két szegmens között, a lakossági megrendelések egy részét kénytelen lehet bérgyártó partnerekhez átirányítani. Ez a gyártási átszervezés tovább növeli a logisztikai és előállítási költségeket, ami végső soron ismételten az árcédulákban mutatkozik meg. Az átszervezések és a létszámracionalizálások révén az Intel egy feszesebb, a nyereségességre koncentráló működési modellt alakít ki, amelynek árát közvetlenül a piac és a végfelhasználók fizetik meg.
