Miközben az amerikai űrügynökség költségvetési kényszerpályán mozog, és komolyan mérlegeli több futó küldetés leállítását, a Jupiter körül keringő Juno űrszonda a napokban olyan tudományos adatokat küldött vissza a Földre, amelyek alapjaiban írhatják át az óriásbolygóról alkotott ismereteinket. A misszió jövője bizonytalan, ám a technikai állapota és a szolgáltatott adatok minősége jelenleg is csúcsformában van.
Költségvetési szigor és a tudomány összecsapása
A NASA jelenlegi pénzügyi keretei között kénytelen rangsorolni a mélyűri missziókat. A Juno, amely 2016 óta kering a gázóriás körül, a „leállítható” listák élére került, annak ellenére, hogy a meghosszabbított küldetése során olyan extrém közelségbe került a bolygó holdjaihoz, amelyre korábban nem volt példa. A legfrissebb adatok a Jupiter gravitációs mezejének aszimmetriájáról és a légköri sávok mélységéről szolgáltatnak bizonyítékokat, miközben a szonda már jóval túlélte eredetileg tervezett élettartamát a gyilkos sugárzási övezetben.
Mentőakció a sötétben: A Katalyst Space Technologies küzdelme
Nem a Juno az egyetlen eszköz, amely a túlélésért küzd az űrben. Egy különleges NASA-műhold jelenleg is fokozatosan veszíti el a pályamagasságát, és az előrejelzések szerint hamarosan megsemmisül a légkörben, hacsak a Katalyst Space Technologies csapata nem jár sikerrel. A startup célja, hogy idén nyárig egy kereskedelmi mentőegységet juttasson fel, amely képes stabilizálni és új pályára állni az elárvult eszközzel. Ez a kísérlet mérföldkő lehet az űreszközök élettartamának meghosszabbításában és az űrszemét kezelésében.
A Jupiter titkai: Mit tudtunk meg az utolsó mérésekből?
A Juno legutóbbi elrepülései során a mikrohullámú radiométer (MWR) segítségével mélyen a felhőrétegek alá látott. A mérések megerősítették, hogy a Jupiter jellegzetes sávjai nem csupán felszíni jelenségek, hanem több száz kilométeres mélységig hatolnak. Emellett a sarki ciklonok stabilitása továbbra is rejtély a kutatók számára, mivel azok az elméleti modellekkel ellentétben nem olvadnak össze egyetlen óriási viharrá.
| Paraméter | Juno Küldetés Adatok |
|---|---|
| Pályára állás dátuma | 2016. július 4. |
| Aktuális állapot | Meghosszabbított misszió (Extended Mission) |
| Fő vizsgált célpontok | Jupiter, Io, Europa, Ganymedes |
| Költségvetési státusz | Felülvizsgálat alatt / Leállítási kockázat |
Magyar részvétel az űrkutatás új korszakában
Bár a Juno közvetlen üzemeltetésében magyar mérnökök nem vesznek részt, a misszió adatai alapvető fontosságúak a hazai csillagászati kutatóintézetek számára. A Jupiter magnetoszférájának és plazmakörnyezetének vizsgálata olyan alapkutatási terület, ahol a magyar szakemberek nemzetközi kollaborációkban elemzik a beérkező adatcsomagokat. A Katalyst Space Technologies típusú magánpiaci mentőakciók pedig példaként szolgálhatnak a fejlődő magyar űripar számára is, amely egyre nagyobb hangsúlyt fektet a kisműholdas technológiákra.
A jövő kilátásai a gázóriás árnyékában
Amennyiben a NASA a leállítás mellett dönt, a Juno egy utolsó, irányított megsemmisülési pályára áll, amelynek során a Jupiter légkörébe csapódik. Erre azért van szükség, hogy elkerüljék az Europa vagy a Ganymedes holdak esetleges biológiai szennyezését földi mikroorganizmusokkal. A tudományos közösség azonban bízik abban, hogy a szonda váratlanul jó állapota és a folyamatosan érkező, pótolhatatlan adatok meggyőzik a döntéshozókat a finanszírozás fenntartásáról legalább 2026 végéig.
