A NASA Juno űrszondája 2026. május 1-jén végrehajtott közeli elrepülése során látványos felvételt készített a Jupiter egyik legkevésbé ismert belső holdjáról, a Thébáról. Az adatok feldolgozását követően a napokban közzétett kép nemcsak esztétikai élményt nyújt, hanem kulcsfontosságú tudományos bizonyítékokkal szolgál az óriásbolygó halvány gyűrűrendszerének eredetéről is. A felvétel különlegessége, hogy nem a szonda elsődleges kamerájával, hanem a navigációért felelős csillagérzékelő egységgel készült.
A csillagnavigátor váratlan sikere
A most publikált képet a Juno Stellar Reference Unit (SRU) nevű műszere rögzítette. Bár az SRU alapvető feladata a csillagmezők fotózása az űrszonda pontos tájékozódásához, rendkívüli fényérzékenysége alkalmassá teszi a mélyűr sötétjében keringő objektumok megfigyelésére is. A szonda mindössze 5000 kilométeres távolságból suhant el a Théba mellett, ami lehetővé tette a pixelparként 3 kilométeres felbontású adatsor rögzítését. Ez az egyik legrészletesebb vizuális adat, amely valaha rendelkezésre állt erről a szabálytalan alakú égitestről.
A porszemek bölcsője
A csillagászok régóta gyanítják, hogy a Théba központi szerepet játszik a Jupiter úgynevezett gossamer (finomszövetű) gyűrűjének fenntartásában. A Juno mérései megerősítik, hogy a hold felszínét érő folyamatos mikrometeorit-becsapódások finom port vernek fel, amely a hold gravitációját elhagyva szétszóródik a pályája mentén. Ez a folyamat táplálja a Jupiter külső, rendkívül halvány gyűrűit. A Théba sötétvörös, erősen kráterezett felszíne és a rajta található hatalmas Zethus-kráter a hold viharos múltjáról és anyagszerkezetéről is árulkodik.
| Paraméter | Érték / Adat |
|---|---|
| Égitest neve | Théba (Jupiter XIV) |
| Elrepülés időpontja | 2026. május 1. |
| Minimális távolság | 5000 km (3100 mérföld) |
| Alkalmazott műszer | Stellar Reference Unit (SRU) |
| Hold méretei | ~116 x 98 x 84 km |
| Kép felbontása | 3 km / pixel |
Magyar kutatási perspektívák
Bár a missziót a NASA JPL kezeli, a holdak anyagszerkezetének és a bolygóközi por dinamikájának kutatása kiemelt terület a magyar csillagászati közösség számára is. A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont szakemberei számára az ilyen nagy felbontású adatok alapul szolgálhatnak a Naprendszer kialakulását modellező szimulációkhoz. A Théba porleadási mechanizmusa párhuzamba állítható más jeges égitestek viselkedésével, amelyeket hazai kutatók is behatóan vizsgálnak nemzetközi kollaborációk keretében.
Kilátások a misszió végéig
A Juno kiterjesztett küldetése 2026-ban is folytatódik, és a hangsúly egyre inkább a belső holdakra és a gyűrűrendszer finomszerkezetére helyeződik. A Théba után a szonda további gravitációs méréseket végez, hogy feltérképezze a Jupiter belső tömegeloszlását. A mostani siker bizonyítja, hogy a másodlagos műszerek kreatív használata olyan tudományos áttöréseket hozhat, amelyekre a misszió 2011-es indításakor még nem is számítottak.
Nyitókép: space.com
