Jogi csatában kell megvédenie a Sony-nak a digitális áruházának működési modelljét. A PlayStation Store felületén vásárló felhasználók kizárólag visszavonható licencet kapnak a játékokhoz, valódi tulajdonjogot nem. A kaliforniai szövetségi bíróságon benyújtott csoportos keresetre adott hivatalos válaszában a japán vállalat ügyvédei azzal érveltek, hogy egyetlen ésszerűen gondolkodó fogyasztó sem tételezheti fel a fizikai birtoklással egyenértékű tulajdonjog megszerzését egy digitális tranzakció során.
Kaliforniai törvény és a megtévesztő gombok
A per alapját Kalifornia állam 2025 elején életbe lépett, AB 2426 jelű digitális termékekről szóló jogszabálya adja. A törvény szigorúan előírja a kereskedőknek, hogy egyértelműen és jól láthatóan tájékoztassák a vásárlókat arról, ha a fizetés után csupán visszavonható licencigényt kapnak a digitális tartalomra, megtiltva a megtévesztő kifejezések használatát. A négy magánszemély által benyújtott kereset szerint a PlayStation Store megsérti ezt a szabályozást, mert a fizetési felületen továbbra is a Vásárlás és Vásárlás megerősítése gombokat alkalmazza.
A PlayStation felületén a tranzakció véglegesítése előtt valóban szerepel egy közvetett utalás a feltételekre, ám a tényleges megállapodás szövege több száz szavas jogi dokumentumok mélyén olvasható. A felperesek álláspontja szerint a digitális áruház elrejti a lényegi információkat a licencszerződés szövegébe, ami szándékosan azt a tévképzetet kelti a játékosokban, hogy a megvásárolt szoftver örökre a saját tulajdonukba kerül.
A Resident Evil Requiem példája a bíróság előtt
A Sony jogi csapata az augusztus 21-én benyújtott beadványában szokatlan argumentációval állt elő a vádak cáfolatára. A cég védői szerint a digitális térben a klasszikus tulajdonjog jogilag képtelenség lenne, amit a felperesek saját vásárlási előzményeivel próbáltak szemléltetni a bíróság előtt. A dokumentumból kiderül, hogy az egyik felperes, Jason Mendoza február 14-én vásárolta meg a Resident Evil Requiem című játékot, míg a másik felperes, Edward Heycock tizenegy nappal később szintén kifizette ugyanezt a címet 69,99 dollárért.
Az ügyvédek érvelése szerint amennyiben az első vásárló valódi tulajdonjogot szerzett volna a digitális szoftver felett, a második vásárló már nem tudta volna megvenni a játékot a PlayStation Store felületéről. Ezen logika alapján az első vevő vált volna a példány kizárólagos tulajdonosává, így a Sony már nem értékesíthette volna azt újra. Ez a gondolatmenet a vállalat szerint bizonyítja, hogy a vásárlók tudatosan csak egy hozzáférési engedélyt fizetnek meg, nem pedig egy fizikai tárgyhoz hasonló egyedi javat.
A digitális terjesztés jövője és a fogyasztói jogok
A bírósági eljárás tétje messze túlmutat egyetlen online áruház felületén, hiszen a Sony a hírek szerint fokozatosan kivezeti a lemezes kiadásokat, így a jövőben a digitális licenc marad az egyetlen opció a konzolosok számára. Bár a japán óriásvállalat elsődlegesen választottbírósági eljárásra szeretné terelni az ügyet a felhasználási feltételekre hivatkozva, a tárgyalást vezető Vince Chhabria bíró október 1-jén San Franciscóban dönt a kereset folytatásáról.
A fogyasztóvédelmi szakértők rámutatnak, hogy a jelenlegi gyakorlat komoly bizonytalanságot teremt a vásárlók számára. A szerverek leállítása vagy a licencszerződések lejárta esetén a felhasználók bármikor elveszíthetik hozzáférésüket a kifizetett szoftverekhez. A kaliforniai per kimenetele alapjaiban változtathatja meg, miként kell feltüntetni a digitális vásárlások feltételeit a jövőben az összes nagy áruházban.
