Rejtett szupervulkánt azonosítottak Anglia alatt: több ezer hidrogénbomba erejével robbant fel egykor

anglia-keleti-partvidek

Rejtett ősi szupervulkánmaradványt azonosítottak Anglia keleti partjainál a geológusok. A jelenleg The Wash néven ismert tengeröböl alatt elterülő katlan egykor több ezer hidrogénbomba erejével robbant fel, örökre megváltoztatva a kontinens arculatát. A kutatók fúrási minták és mikroszkopikus kristályok segítségével fejtették meg az évmilliók óta rejtőző geológiai rejtélyt.

Hajszálvékony kristályok árulták el a gigantikus robbanást

A Brit Geológiai Szolgálat (BGS) és az Oslói Egyetem szakemberei nyolcvan évvel ezelőtt vett fúrási mintákat vizsgáltak felül a legmodernebb elemzési technológiákkal. A Norfolk és Lincolnshire megyék területéről, egymástól 65 kilométerre található fúrásokból származó kőzetrétegekben olyan cirkonkristályokat találtak, amelyek átmérője az emberi hajszál vastagságánál is kisebb. Ezek a kristályok még a folyékony magmában keletkeztek a kitörést megelőzően.

A cirkonban található urán izotópjainak ólomra való bomlását mérve a tudósok kivételes pontossággal határozták meg a kőzetek korát. Kiderült, hogy az angliai szupervulkán pontosan 454,4 millió évvel ezelőtt robbant fel, nagyjából 200 millió évvel azelőtt, hogy az első dinoszauruszok megjelentek volna a Földön. A különálló fúrásokból származó minták korának egyezése bebizonyította, hogy a helyszínek ugyanahhoz a gigantikus vulkáni komplexumhoz tartoztak, amely több tíz kilométeres átmérővel terült el a mai Kelet-Anglia alatt.

Skandináviáig terjedt a több száz köbkilométernyi hamufelhő

A GSA Bulletin című szaklapban publikált kutatás egy évtizedek óta nyitott geológiai rejtélyre is választ adott Észak-Európában. A szakemberek régóta ismerték a Kinnekulle-tefra néven futó vastag hamuréteget, amely Svédország, Norvégia, Lengyelország, Fehéroroszország és a balti államok kőzeteiben egyaránt megtalálható, ám a kibocsátó tűzhányó pontos helye eddig ismeretlen volt.

A hatalmas kitörés idején a Föld kontinensei teljesen máshogy helyezkedtek el, mint napjainkban. A késő ordovícium időszakban az Anglia alapját adó Avalonia mikrokontinenst a Tornquist-tenger választotta el a skandináv területektől. Az angliai szupervulkán több száz, vagy akár ezer köbkilométernyi hamut és kőzetanyagot repített a sztratoszférába. A hatalmas hamufelhőt a széláramlatok átfújtak az ősi tenger felett, kirajzolva a teljes észak-európai régió geológiai lenyomatát.

Teljesen kihalt az óriás, visszatérésére nincs esély

A robbanás ereje a számítások szerint egymillió atombomba vagy több ezer hidrogénbomba együttes energiájával vetekedett, ami több ezerszerese a szicíliai Etna legnagyobb kitöréseinek. Bár az ehhez hasonló méretű szuperkitörések a mai civilizációra nézve megsemmisítő fenyegetést jelentenének, a környéken élőknek nem kell újabb katasztrófától tartaniuk.

Dr. Tim Pharaoh, a BGS vezető kutatója kiemelte, hogy a törésvonalakkal ellentétben a teljesen kihalt vulkáni rendszerek nem tudnak újból reaktiválódni. Miután egy tűzhányó végleg kialudt, többé nem képes magmaáramlást produkálni. A Norfolk és Lincolnshire határán fekvő The Wash öböl alatti szupervulkán működése végleg lezárult, felfedezése viszont alapjaiban formálja át az Egyesült Királyság földtani múltjáról alkotott képet.