Mesterséges intelligencia segítségével portolták az NVIDIA DLSS 5-öt Intel grafikus kártyára

intel-arc

Mesterséges intelligencia által generált kóddal sikerült működésre bírni az NVIDIA DLSS 5 Neural Rendering eljárását egy Intel Lunar Lake processzorba integrált Arc 140V grafikus vezérlőn.

A GitHubon Uzbekunknown néven ismert fejlesztő által közzétett dlss-nr-on-intel elnevezésű projekt nem a gyártó eredeti futtatókörnyezetét vagy zárt fájljait használja fel. A fejlesztés a DLSS 5 mögött álló 71 blokkos hálózat teljesen független újraimplementációja, amely a Vulkan grafikus felületen keresztül éri el az Intel XMX mátrixgyorsító egységeit. A megoldáshoz a felhasználóknak maguknak kell biztosítaniuk a szükséges fájlokat, mivel a kód önmagában nem tartalmazza a zárt algoritmusokat.

Erősen korlátozott teljesítmény a tesztek során

Bár a technikai megvalósítás működőképes, a gyakorlati játszhatóságtól még messze áll a rendszer. A mérések alapján a Tekken 7 című játékban 640×360 pixeles felbontás mellett mindössze 10 képkocka/másodperces sebességet sikerült elérni, miközben a képkockák kirajzolási ideje rendkívül egyenetlen marad. A tesztelt címek között szerepel még a Dead or Alive 5 Last Round és a Mortal Kombat 1 is.

A fejlesztő hangsúlyozta, hogy a projektet kizárólag kutatási célú kísérletnek szánta. Az integrált grafikus kártya sávszélességi korlátai miatt a jelenlegi állapot legfeljebb fotó módok használatára vagy statikus képek renderelésére alkalmas. A jövőben a dedikált asztali videokártyákon tett próbálkozások mutathatnak majd jobb eredményeket.

AI-ügynökök írták a kód túlnyomó részét

A projekt különlegessége, hogy a programkód jelentős részét autonóm AI-ügynökök generálták. A fejlesztő elmondása szerint ő maga csupán a hardveres hátteret, az utasításokat és az alapvető irányvonalat biztosította, míg a tényleges kódolást a nyelvi modellek végezték el.

A folyamat során az automatizált eszközök még egy nem létező illesztőprogram-hibát is feltételeztek, ami több fejlesztési szakaszon át befolyásolta a kód szerkezetét. Ez a megközelítés jól mutatja a mesterséges intelligenciára támaszkodó szoftverfejlesztés jelenlegi korlátait és kísérleti jellegét.