A mélyűr sötétjében keringő apró égitest körül olyan dinamikus folyamatok zajlanak, amelyek átrendezik a csillagászati elméleteket. A Szaturnusz és az Uránusz közötti porsávban haladó Chariklo mindössze 250 kilométer átmérőjű, mégis két saját gyűrűvel rendelkezik. A szakértők sokáig úgy vélték, hogy az ilyen apró sziklák körül keringő törmeléksávok évezredeken át mozdulatlanok maradnak. A James Webb űrteleszkóp…
Sokkal színesebb a Plútó felszíne, mint amilyennek az emberi szem látná az űr sötétjében. A New Horizons űrszonda mérései alapján készült digitális felvétel látványos módon tárja fel a törpebolygó kémiai sokszínűségét. A NASA Nap Képe (APOD) válogatásában közzétett ábrázolás nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem a kutatók számára is kulcsfontosságú információkat hordoz e távoli, ősi…
Békés kozmikus menedék helyett a csillagközi űr fagyos porviharaiban gázolt át a Föld védőburka az évmilliók során. A Naprendszert burkoló helioszféra többször is annyira összezsugorodott, hogy a bolygónk védtelenül maradt a zord galaktikus környezettel szemben. A NASA által támogatott friss kutatások rávilágítottak arra, hogy a Nap aktivitása és tejútrendszerbeli vándorlása közvetlenül alakította a földi bioszféra…
Történelmi útra indult a világűr ismeretlen mélységeibe a NASA legendás űrszondája 1977. augusztus 20-án. A Voyager 2 volt az az úttörő szerkezet, amely később mind a négy külső óriásbolygót meglátogatta, teljesen átírva a Naprendszer külső régióiról alkotott emberi tudást. Ritka bolygóegyüttállás tette lehetővé a nagy túrát A misszió megvalósításához egy olyan égi mechanikai lehetőségre volt…
Egymilliárd kilométeres távolságban, a Jupiter gravitációjában csapdába esett ősi kőzetformációk nyomába eredt a NASA Lucy űrszondája. Az elfeledett kozmikus időkapszulák feltérképezése alapjaiban változtathatja meg a Naprendszer kialakulásáról alkotott képünket. A kutatók várakozása szerint a trójai aszteroidáknak nevezett sziklatömegek érintetlenül őrzik azokat az anyagokat, amelyekből négymilliárd évvel ezelőtt a gázóriások és a kőzetbolygók összeálltak. Lagrange-pontok fogságában…
A Naprendszer peremén húzódó jeges törmelékmező, a Kuiper-öv objektumainak dinamikája évtizedek óta lázban tartja a csillagászokat. A kaliforniai Caltech kutatói által korábban felvázolt elmélet szerint a legkülső égitestek pályájának sajátos, csomósodó elrendeződéséért egy rejtett, Földnél jóval nagyobb tömegű égitest, a feltételezett Kilences bolygó gravitációs vonzereje a felelős. A legfrissebb mérések és szimulációk azonban teljesen új…
A Naprendszer korai, kaotikus időszakára vonatkozóan mutatott be egy merőben új elméletet a space.com szakportál. A friss asztrofizikai szimulációk szerint a bolygóvándorlások korában egy mára teljesen kilökődött, elveszett jégóriás bolygó jelenléte volt a kulcs ahhoz, hogy a Jupiter és az Uránusz megőrizhesse saját holdrendszerét. A felfedezés alapjaiban változtatja meg a gázóriások és jégóriások kialakulásáról alkotott…
A csillagászok régóta küzdenek a kérdéssel, hogy a Naprendszer korai szakaszában miként jöhettek létre egymástól radikálisan eltérő kémiai összetételű meteoritok és planetáris testek szinte azonos időben és azonos régiókban. Egy friss kutatás most választ ad erre a kozmikus rejtélyre. A szakemberek egy hatalmas, porral teli gyűrűt azonosítottak közvetlenül a Jupiter pályáján túl, amely valóságos bolygógyárként…
