elkeszult-egy-emlosallat-eddigi-legreszletesebb-sejt-csaladfaja

Mérföldkő a biológiában: elkészült egy emlősállat eddigi legrészletesebb sejt-családfája

Egymillió feletti sejtszámú családfát sikerült feltérképezniük a kutatóknak egy fejlődő egérembrióban, ami áttörést jelent az emlősök egyedi fejlődésének megértésében. A megtermékenyített petesejttől a szervek kialakulásáig tartó, közel kéthetes folyamatot egy molekuláris rögzítőeszközzel követték nyomon. Az eljárás nemcsak az alapkutatásban nyit új fejezeteket, hanem a születési rendellenességek és a daganatos megbetegedések korai gyökereinek feltárását is segíti….

Teljes cikk
futurisztikus-labor

Emberi agysejteket ültettek genetikailag módosított egerekbe a Stanford kutatói

Emberi agysejteket ültettek genetikailag módosított egerek agyába amerikai kutatók. A kísérlet során a rágcsálók szervezetében olyan mesterséges környezetet alakítottak ki, amelyben a laboratóriumban növesztett szövetek fejlődésnek indulhattak. Az eredmények alapján a beültetett szövetek képesek voltak hálózatot alkotni a gazdaállat idegrendszerével. Új módszer az agyi betegségek modellezésére A neurológiai és pszichiátriai kórképek, mint a skizofrénia, az…

Teljes cikk
kozepkori-keziratok

Középkori kéziratok őrzik a halálos juhhimlő vírusának évezredes nyomait

Évszázadok óta őrzik a középkori kéziratok egy halálos állati kórokozó genetikai lenyomatát a könyvtárak mélyén. A Dublin University College (UCD) nemzetközi kutatócsoportja kimutatta, hogy a kéziratok elkészítéséhez használt pergamenek biológiai időkapszulaként őrizték meg a juhhimlő vírusát. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a világ gyűjteményeiben található ősi szövegek nem csupán az írott kultúrát, hanem a korabeli…

Teljes cikk
human-anatomia

Biológiai nem a genetika tükrében: miért többdimenziós a humán anatómia?

Sokáig két szigorú dobozba zártuk az emberi biológiai nemet, pedig a valóság sokkal összetettebb mozaik. A legújabb kutatások szerint a biológiai nem nem csupán férfira és nőre oszlik, de még egyetlen egydimenziós skálaként sem írható le pontosan. Míg a társadalmi nem (gender) esetében már széles körben elfogadott a sokszínűség, a testi tulajdonságok biológiája körüli párbeszéd…

Teljes cikk
teves-volt-a-hatvaneves-genetikai-elmelet

A hangyák és méhek társadalmi fejlődése: téves volt a hatvanéves genetikai elmélet

Hatvan évig elfogadott tankönyvi tételt döntött meg egy átfogó evolúciós elemzés a rovarok társadalmáról. A hangyák és méhek társadalmi fejlődése mögött húzódó genetikai modellt eddig a rovartan sziklaszilárd alappillérének tekintették. Az evolúcióbiológusok évtizedek óta próbálták megmagyarázni, miért éppen a hártyásszárnyúak körében alakult ki a legösszetettebb társadalmi berendezkedés. A hangyák, méhek és darazsak kolóniáiban a dolgozók…

Teljes cikk
galapagos-szazszorszep

Az evolúció újra ugyanarra a megoldásra jutott a Galápagos-szigeteken

Ugyanaz a levélforma többször is megszületett, de egészen más genetikai útvonalakon. Egy friss kutatás szerint a Galápagos-szigetek óriás százszorszépei ismét látványos példát szolgáltatnak arra, hogy az evolúció hasonló környezeti kihívásokra akár egymástól függetlenül is ugyanazzal a megoldással válaszolhat. A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány a Scalesia nemzetség – gyakran „Darwin százszorszépeiként” emlegetett növények – teljes…

Teljes cikk
neandervolgyi-emberek

Biológiai illúzió a neandervölgyi és a modern ember ősi szerelmi története

Közkeletű romantikus tévhit dőlt meg a legújabb genetikai kutatások fényében, amelyek átírják a korai emberfélék együttélésének történetét. A modern populáris kultúra előszeretettel ábrázolja a Homo sapiens és a neandervölgyi ember találkozását szenvedélyes, visszatérő szerelmi kapcsolatként, ám a valóság sokkal prózaibb. A precíziós DNS-vizsgálatok szerint az eddig párválasztási sikerként értelmezett genetikai nyomok valójában a vándorlási hullámok…

Teljes cikk
Evo2 genommodell

Evo2: Az open source mesterséges intelligencia, amely a DNS nyelvén beszél

A bioinformatika és a genetikai kutatások új korszakba léptek az Evo2 megjelenésével. Ez a nagyméretű genommodell (Large Genome Model – LGM) képes értelmezni és generálni az élet kódját, áthidalva a baktériumok egyszerű felépítése és az eukarióták, köztük az emberi genom komplexitása közötti szakadékot. A nyílt forráskódú projekt nemcsak a tudományos közösség számára vált elérhetővé, hanem…

Teljes cikk