Dongoconodon platycauda

Dongoconodon platycauda: 120 millió éves vízi emlős fosszíliája rácáfol a fogfejlődés szabályaira

Különleges, 120 millió éves fosszília forgatja fel az emlősök fogfejlődéséről alkotott eddigi elképzeléseinket. A Kínában feltárt Dongoconodon platycauda maradványai egy kacsacsőrű emlősre emlékeztető vízi életmódot és egy meglepő harmadik foggenerációt fedtek fel. Kettős evolúciós meglepetés Kínából Északkelet-Kínában, a Liaoning tartományban található Jiufotang-formációból került elő a Dongoconodon platycauda rendkívül jó állapotban megőrződött csontváza. Az alsó kréta…

Teljes cikk
dinoszaurusz fogak

Fosszilis étlap: a dinoszauruszok fogai leleplezik az ősi étrendet és az evolúciót

A fosszilizálódott csontok formája lenyűgöző, mégis a megkövesedett fogak rejtik az őslények mindennapjainak legpontosabb biológiai lenyomatát. Takafumi Kato, az Okayama University of Science dinoszaurusz-paleontológusa szerint a fogak felépítése, a kopási mintázatok és a rágófelületek mechanikája közvetlen ablakot nyitnak a 66 millió éve lezárult korszak ökoszisztémájára. A ragadozók fűrészes pengéitől a növényevők összetett fogkészleteiig minden részlet…

Teljes cikk
teves-volt-a-hatvaneves-genetikai-elmelet

A hangyák és méhek társadalmi fejlődése: téves volt a hatvanéves genetikai elmélet

Hatvan évig elfogadott tankönyvi tételt döntött meg egy átfogó evolúciós elemzés a rovarok társadalmáról. A hangyák és méhek társadalmi fejlődése mögött húzódó genetikai modellt eddig a rovartan sziklaszilárd alappillérének tekintették. Az evolúcióbiológusok évtizedek óta próbálták megmagyarázni, miért éppen a hártyásszárnyúak körében alakult ki a legösszetettebb társadalmi berendezkedés. A hangyák, méhek és darazsak kolóniáiban a dolgozók…

Teljes cikk
emlosok-elveszulese

236 millió éves fosszília írja felül az emlősök élő születésének evolúciós történetét

A tojásrakó ősök árnyékából előlépve egy triász kori lelet alapjaiban írja át az emlősök törzsfejlődését. A kutatók a Chiniquodon theotonicus nevű cynodonta maradványaiban megtalálták az élveszülés eddigi legkorábbi közvetett bizonyítékát. A Frontiers in Mammal Science szaklapban megjelent tanulmány adatai alapján ezek a modern emlősök távoli rokonai közé tartozó élőlények már 236 millió évvel ezelőtt is…

Teljes cikk
szentjanosbogarak

A dinoszauruszok korában is világítottak a szentjánosbogarak ősei

Rendkívül jó állapotban megőrződött borostyánkő fogságában találták meg a kutatók a szentjánosbogarak 100 millió éves, kréta kori rokonát. A mianmari borostyánban rögzült hím bogár potrohán épségben maradt meg a fénykibocsátó szerv. A lelet közvetlen bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a biolumineszcencia már a mezozoikumban is működő evolúciós stratégia volt. A felfedezés kitölti a hiányzó láncszemet a…

Teljes cikk
galapagos-szazszorszep

Az evolúció újra ugyanarra a megoldásra jutott a Galápagos-szigeteken

Ugyanaz a levélforma többször is megszületett, de egészen más genetikai útvonalakon. Egy friss kutatás szerint a Galápagos-szigetek óriás százszorszépei ismét látványos példát szolgáltatnak arra, hogy az evolúció hasonló környezeti kihívásokra akár egymástól függetlenül is ugyanazzal a megoldással válaszolhat. A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány a Scalesia nemzetség – gyakran „Darwin százszorszépeiként” emlegetett növények – teljes…

Teljes cikk
tengeri-okoszisztema

A tengeri lakhatási válság már 470 millió éve is mások lakásaival oldódott meg

Az ókori óceánok lakói a közép-ordovícium időszakában kezdték el tömegesen beköltözni a hátrahagyott kagyló- és csigahéjakat, ami alapjaiban formálta át a korabeli tengerfenék élővilágát. Új otthonok az ősi vizekben Körülbelül 470 millió évvel ezelőtt jelentős ökológiai átalakulás ment végbe a Föld vizeiben, amikor a tengeri organizmusok először fedezték fel maguknak az üresen maradt puhatestű-házakat. A…

Teljes cikk
neandervolgyi-emberek

Biológiai illúzió a neandervölgyi és a modern ember ősi szerelmi története

Közkeletű romantikus tévhit dőlt meg a legújabb genetikai kutatások fényében, amelyek átírják a korai emberfélék együttélésének történetét. A modern populáris kultúra előszeretettel ábrázolja a Homo sapiens és a neandervölgyi ember találkozását szenvedélyes, visszatérő szerelmi kapcsolatként, ám a valóság sokkal prózaibb. A precíziós DNS-vizsgálatok szerint az eddig párválasztási sikerként értelmezett genetikai nyomok valójában a vándorlási hullámok…

Teljes cikk
bromelia

Turbósebességű evolúció: a kolibrik kétszer gyorsabban teremtenek új broméliafajokat

Sosem látott evolúciós turbósebességre kapcsolták a trópusi növényvilágot az apró, de annál hatékonyabb kolibrifélék. A Readingi Egyetem friss kutatása feltárta, hogy a madarak tevékenysége miatt kétszer gyorsabb fajképződés megy végbe az ananászfélék családjában, mint bármilyen más beporzó esetében. A méhektől a madarak hódításáig Az ananászfélék, vagyis a broméliák családja eredetileg a méhek és darazsak segítségével…

Teljes cikk
dimetrodon

Kétféleképpen törpült a Dimetrodon: Ősi növekedési minták a perm időszakból

Új őslénytani kutatások rávilágítottak arra, hogy a kora perm időszak ikonikus vitorlás hátú ragadozója, a Dimetrodon egyes fajai meglepő fejlődési utat jártak be. Miközben e nemzetség nagyobb tagjai tekintélyes méretet értek el, bizonyos kisméretű Dimetrodon példányok mikroszkopikus csontszerkezete teljesen eltérő egyedfejlődési folyamatokról tanúskodik. A kora perm időszak óriásainak árnyékában Körülbelül 290 millió évvel ezelőtt a…

Teljes cikk