Kevés techóriás vállalt akkora pofont az ezredfordulón, mint a redmondi szoftvergyár a fekete dobozával. Az Xbox 2001-es indulása tiszta szerencsejáték volt: egy operációs rendszerekből meggazdagodott vállalat belépett egy olyan nappaliba, ahol a Sony PlayStation 2 éppen mindent letarolt, a Nintendo pedig évtizedes kultuszt épített. A mérnökök egyetlen PC-s architektúrára épülő ötlettel indultak neki a csatának, a végeredmény pedig átformálta az otthoni videojátékok teljes ökoszisztémáját.
A kilencvenes évek legvégén a Microsoft berkein belül senki sem gondolta komolyan, hogy konzolgyártóvá kellene válniuk. Amikor azonban a Sony 1999-ben bejelentette a PlayStation 2-t, és nyíltan a jövő multimédiás számítógépeként kezdte pozicionálni a nappalikban, Redmondban megszólaltak a vészcsengők. Négy DirectX-mérnök – Seamus Blackley, Kevin Bachus, Otto Berkes és Ted Hase – úgy döntött, hogy nem hagyják veszni a PC-s technológiák dominanciáját, és összerakták a DirectX Box első koncepcióját. A terv egyszerűnek tűnt: a jól bevált, olcsóbban beszerezhető PC-s hardverelemekből kell építeni egy célszerszámot, amely grafikai teljesítményben messze felülmúlja a japán riválisokat.
Véres tárgyalások a redmondi folyosókon
A hardver elkészítése önmagában kevés lett volna, a belső ellenállás szinte azonnal megfojtotta a kezdeményezést. A legendás 2000. februári „Valentin-napi mészárlás” néven elhíresült értekezleten Bill Gates és Steve Ballmer órákon át ordított a projekt vezetőivel, mivel a gép nem a klasszikus Windows operációs rendszert futtatta közvetlenül, ráadásul dollármilliárdos veszteséggel fenyegetett. A fordulatot az hozta el, amikor rávilágítottak: ha a Sony egyeduralkodóvá válik az otthonokban, a Microsoft teljesen kiszorulhat a fogyasztói szórakoztatóiparból. Gates végül zöld utat adott a gigantikus költségvetésnek.
A hardver önmagában azonban még mindig csak egy drága vas maradt volna tartalom nélkül. A Microsoft 2000-ben felvásárolta a Macre és PC-re fejlesztő Bungie stúdiót, és az akkor még külső nézetes akciójátéknak készülő projektjüket átpozicionálta belső nézetes lövöldözős programmá. Ez lett a Halo: Combat Evolved. Master Chief színrelépése nem egyszerűen siker volt, hanem felülírta azt a dogmát, miszerint kontrollerrel lehetetlen élvezetes, precíz FPS-játékot készíteni.
A fizikai valójában tekintélyt parancsoló, 3,8 kilogrammos Xbox hardveres fölénye vitathatatlan volt a megjelenéskor. Az egyedi 733 MHz-es Intel Pentium III processzor és az Nvidia NV2A grafikus gyorsítója olyan látványvilágot hozott el a televíziókra, amelyre a riválisok nem voltak képesek. Az integrált, 8 gigabájtos merevlemez szükségtelenné tette a drága memóriakártyák folyamatos cserélgetését, a beépített Ethernet-csatlakozó pedig közvetlenül megágyazott az online korszaknak.
A gép, amely bevezette a szélessávú többjátékos forradalmat
A konzol legnagyobb stratégiai húzása nem a nyers lóerő volt, hanem a jövőbe látás. Míg a riválisok tárcsázós modemekkel vagy utólagos adapterekkel kísérleteztek, a Microsoft kötelezővé tette az Ethernet-portot, majd 2002 őszén elindította az Xbox Live szolgáltatást. Ezzel megteremtették a modern online infrastruktúra alapjait: az egységes gamertaget, a barátlistát, a headsetes hangkommunikációt és a felhőalapú meccskeresést. A 2004-es Halo 2 megjelenésekor az Xbox Live már nem kiegészítő funkció volt, hanem az eladások első számú motorja.
A nyugati piacokon aratott sikerek ellenére a gép komoly sebeket is szerzett. Az eredetileg mellékelt vezérlő, a hatalmas méretű „Duke” kontroller szinte használhatatlan volt a kisebb kezű játékosok számára, így a japán piacra tervezett, kompaktabb Controller S villámgyorsan átvette a helyét globális standardként. Japánban a gép mindezek ellenére sem tudott gyökeret verni: a hazai fejlesztők bizalmatlansága és a túlméretezett dizájn miatt a konzol ott mindössze félmillió példányban talált gazdára a teljes életciklusa alatt.
Pénzügyi értelemben a projekt fekete lyukként nyelte a dollármilliárdokat. A drága PC-s alkatrészek és az Nvidiával kötött merev szerződések miatt a Microsoft minden egyes eladott gépen komoly összegeket bukott, a generáció végére nagyjából 4 milliárd dolláros veszteséget felhalmozva a divízióban. A vezetőség mégis elérte a célt: 24 millió eladott példánnyal megelőzték a Nintendo GameCube-ot, bebetonozták magukat a nyugati nappalikban, és létrehoztak egy olyan márkát, amely nélkül ma nem létezne modern játékipar.
| Paraméter / Részlet | Eredeti Xbox (2001) | Fő rivális (PlayStation 2, 2000) |
|---|---|---|
| Központi processzor (CPU) | 733 MHz-es Intel Custom Pentium III | 294 MHz-es Emotion Engine |
| Grafikus chip (GPU) | 233 MHz-es Nvidia NV2A | 147 MHz-es Graphics Synthesizer |
| Rendszermemória | 64 MB DDR SDRAM | 32 MB Direct RDRAM |
| Belső háttértár | 8 vagy 10 GB merevlemez (alaptartozék) | Nincs (külön kapható memóriakártya / HDD) |
| Hálózati csatlakozás | Beépített 10/100 Ethernet port | Külön megvásárolható hálózati adapter |
| Globális eladások | Kb. 24,65 millió darab | Több mint 155 millió darab |
A hazai játékosok és a zöld doboz találkozása
Magyarországon az ezredforduló utáni években az otthoni videojáték-piac még javában a szürkeimportra, az optikai lemezek másolására és a PC-s internetkávézókra épült. Az európai startkor, 2002 tavaszán a hivatalos hazai jelenlét még rendkívül korlátozott volt, a gép magas induló ára és a szélessávú internet akkori hiánya miatt csak a legelszántabb réteg engedhette meg magának a hardvert. Az igazi hazai áttörést a LAN-partik és az egyre elérhetőbbé váló ADSL-kapcsolatok hozták el: a Halo osztott képernyős és hálózati csatái a magyar kollégiumokban és klubokban is kultikus státuszba emelték a konzolt.
Később a platform a hazai barkácsoló és modder közösség abszolút kedvencévé vált. Mivel az architektúra lényegében egy zárt PC volt merevlemezzel, a szoftveres és hardveres feltörések után az Xboxból építették a korszak legjobb multimédiás lejátszóját az Xbox Media Center (XBMC) segítségével, amelyből később a világszerte ismert Kodi rendszere is kinőtt.
Örökség, ami nélkül ma üresebb lenne a nappali
A negyed évszázaddal ezelőtti bátor, sokak által őrültségnek tartott lépés nélkül ma teljesen máshogy festene a digitális szórakoztatóipar. Az első konzol kikövezte az utat a rendkívül sikeres Xbox 360 előtt, lefektette a modern előfizetéses modellek (Game Pass) technikai alapjait, és rákényszerítette a japán gyártókat is a komoly online infrastruktúrák kiépítésére. A fekete-zöld gép nemcsak egy bátor hardverkísérlet volt, hanem a modern többjátékos korszak nyitánya.
