Nem mindegy, mi kerül a pohárba, ha a hosszú távú egészségügyi hatásokról van szó. Egy több mint 340 000 brit felnőtt bevonásával készült, több mint 13 éven át tartó kutatás szerint a túlzott alkoholfogyasztás minden formájában veszélyes, azonban alacsony és mérsékelt mennyiségnél éles különbségek mutatkoznak az egyes italok között. Míg a sör, a cider és a tömény szeszes italok még kis adagban is növelték a kardiovaszkuláris halálozási kockázatot, a mérsékelt borfogyasztóknál 21 százalékkal alacsonyabb szív- és érrendszeri halálozási arányt regisztráltak a nem ivókhoz képest.
A túlzott alkoholfogyasztás egységesen pusztít
A Közép-déli Egyetem (Central South University) Second Xiangya Kórházának kutatócsoportja, Zhangling Chen professzor vezetésével a UK Biobank adatbázisát elemzi. Az eredményeket az Amerikai Kardiológiai Kollégium (American College of Cardiology) tudományos ülésén mutatták be. A vizsgálat egyértelműen igazolta a korábbi orvosi konszenzust: a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás az italfajtától függetlenül súlyos egészségkárosító hatású.
A nagyivóknak minősülő résztvevőknél – férfiaknál napi 40 gramm, nőknél napi 20 gramm tiszta alkohol felett – 24 százalékkal nőtt az általános halálozási kockázat. Ezen belül a daganatos megbetegedések miatti elhalálozás esélye 36 százalékkal, míg a kardiovaszkuláris eredetű halálozásé 14 százalékkal emelkedett a ritkán vagy soha nem fogyasztókhoz képest. Ebben a tartományban a sör, a tömény szesz és a bor egyaránt károsnak bizonyult.
Eltérő pályák a mérsékelt tartományban
A meglepő eltérések az alacsony és mérsékelt fogyasztási szinten jelentkeztek. A kutatók mértékegységként a standard italt vették alapul, amely körülbelül 14 gramm tiszta alkoholt tartalmaz – ez egy korsó sörnek, egy pohár (kb. 1.5 dl) bornak vagy egy felesnek felel meg. A felmérés szerint a férfiaknál napi 20–40 gramm, a nőknél napi 10–20 gramm közötti fogyasztás számított mérsékeltnek.
A sör, a cider és a tömény szeszes italok még alacsony vagy mérsékelt szintű fogyasztás mellett is 9 százalékkal növelték a kardiovaszkuláris halálozási kockázatot a nem ivókhoz képest. Ezzel szemben a mértékkel bort fogyasztó csoport tagjainál 21 százalékkal alacsonyabb szív- és érrendszeri halálozási mutatót regisztráltak. A vizsgálat rávilágított arra, hogy az alkoholfogyasztás kockázatait nem lehet kizárólag a bevitt tiszta alkohol grammjaival mérni, az ital típusa és a fogyasztási kontextus is döntő tényező.
| Fogyasztási kategória | Italtípus | Kardiovaszkuláris halálozási kockázat változása |
|---|---|---|
| Magas fogyasztás (>40g/nap férfi, >20g/nap nő) | Bármilyen szeszes ital | +14% növekedés (általános halálozás: +24%) |
| Mérsékelt/alacsony fogyasztás | Sör, cider, tömény szeszes italok | +9% növekedés |
| Mérsékelt/alacsony fogyasztás | Bor (különösen vörösbor) | -21% csökkenés |
Molekulák és életmódbeli mintázatok a háttérben
A szakértők szerint a bor – és főként a vörösbor – előnyösebb mutatói mögött összetett biológiai és társadalmi okok állnak. A vörösborban található polifenolok és antioxidáns vegyületek védhetik az érrendszert és csökkenthetik a gyulladásos folyamatokat. Ugyanakkor a hatás nem szűkíthető le pusztán az ital kémiai összetételére.
A borfogyasztási szokások jelentősen eltérnek a sör- vagy égetett szesz fogyasztásától. A bort jellemzően főétkezések mellé fogyasztják, ami lassítja az alkohol felszívódását és mérsékeli a szervezetre gyakorolt azonnali terhelést. Ezenfelül a UK Biobank adatai szerint a mérsékelt borfogyasztók általános életmódja, étrendje és szociológiai háttere is kiegyensúlyozottabb volt, mint a tömény szeszeket vagy sört preferálóké.
A kutatás korlátai és az orvosi tanulság
Mivel megfigyeléses (obszervációs) vizsgálatról van szó, az eredmények nem bizonyítanak közvetlen ok-okozati összefüggést a borfogyasztás és a hosszabb élettartam között. A kimutatott védettség egy része a borivók egészségtudatosabb életmódjából is fakadhat. Az orvosszakértők hangsúlyozzák: az eredmények alapján senkinek nem javasolt pusztán egészségügyi okokból elkezdenie az alkoholfogyasztást.
