Kiszivárgott az Európai Bizottság készülő jogszabálytervezete, az EU Kids Act, amely alapjaiban változtathatja meg az internetezési szokásokat az Európai Unióban. Az Egyesült Államok több államában, az Egyesült Királyságban és Ausztráliában elfogadott hasonló szabályozások mintájára Brüsszel is kötelezővé tenné a felhasználók életkorának ellenőrzését az online szolgáltatások igénybevétele előtt. Az új törvény hatóköre rendkívül széles, hiszen az online játékokra, a közösségi médiára és a mesterségesintelligencia-alapú chatbotokra egyaránt kiterjed.
Lépcsőzetes hozzáférés és szigorúbb kontroll a fiatalok védelmében
A tervezett intézkedések hátterében a gyermekek és serdülők mentális egészségével kapcsolatos növekvő aggodalmak állnak. A kutatások szerint azok a fiatalok, akik 10 éves koruk előtt kezdenek közösségi platformokat használni, hétvégenként átlagosan lényegesen több időt töltenek a képernyők előtt, mint azok, akik csak 14 éves koruk után regisztrálnak. A szabályozás nemcsak a képernyőidőt és a közösségi elszigetelődést vizsgálná, hanem a generatív mesterséges intelligencia által előállított deepfake tartalmakkal és a félrevezető chatbot-tanácsokkal járó kockázatokat is.
Az EU Kids Act tervezetének főbb korlátozásai a következőképpen alakulnak:
- 0–3 éves kor között: A közösségi média és a kockázatosnak minősített online szolgáltatások teljesen tiltottak lennének.
- 3–13 éves kor között: A fiókok kizárólag szülői felügyelettel és szigorúan ellenőrzött, gyermekbarát felületeken működhetnének.
- 13–15 éves kor között: A szülők úgynevezett bevezető fiókokat hozhatnának létre, ahol korlátoznák a kapcsolatok számát és a napi képernyőidőt.
- 15–18 éves kor között: A fiatalok már önállóan használhatnák a platformokat, de a rendszereknek a biztonságos tervezési elveket kellene követniük.
A videojátékok és az alkalmazásboltok sem mentesülnek
Az online játékok terén az alkalmazásboltokra hárulna a felelősség: a letöltések során szigorúan ellenőrizniük kellene a felhasználók életkorát, és kötelezővé válna a pontos korhatár-besorolás alkalmazása. Az online szolgáltatóknak a jövőben kerülniük kellene az függőséget okozó mechanizmusokat, például a végtelen görgetést vagy a hozzászokást serkentő algoritmusokat. Az életkor igazolása az EU saját digitális azonosító eszközén vagy azzal egyenértékű, adatvédelmi szempontból biztonságos megoldásokon keresztül történne. A jogszabály elfogadásáról a következő időszakban tárgyal az Európai Bizottság.
