Különleges, soha piacra nem került mérnöki mintaként bukkanhatott fel az AMD titkos Ryzen 9 5900X3D processzora. A kínai Chiphell fórumon megjelent friss képernyőmentések szerint a Ryzen 9 5900X3D különleges felépítéssel és összesen 128 MB L3 gyorsítótárral kísérletezett a Zen 3 architektúra fénykorában.
Eltérő felépítés a korábban látott prototípusokhoz képest
Az AMD a Zen 3 generáció fejlesztése során több különféle prototípust is tesztelt a 3D V-Cache technológiával. Bár a gyártó korábban bemutatott olyan korai mintákat, amelyek mindkét maglapkán (CCD) hordozták a plusz memórialapot – ezzel összesen 192 MB L3 gyorsítótárat biztosítva –, a most napvilágra került példány eltérő megközelítést alkalmaz. A mérnöki mintában szereplő Ryzen 9 5900X3D mindössze az egyik 6 magos chipletjén kapta meg a 64 MB-os 3D V-Cache réteget, míg a másik maglapka megmaradt az alapértelmezett 32 MB-os L3 gyorsítótárnál. Ez a 96 MB és 32 MB közötti eloszlás adja ki a 128 MB-os teljes kapacitást.
Ez a kialakítás különösen érdekes visszatekintve, hiszen a vállalat később pontosan ezt az egyetlen memórialapkás elrendezést vezette be a piacon kapható, több lapkás AM5-ös csúcskategóriás processzoroknál. A tesztek és az adatok alapján a két memóriaréteg elhagyása magasabb órajeleket tett lehetővé: míg a dupla memóriaréteggel szerelt korábbi prototípusok csupán 4,4 GHz-es boost órajelig jutottak, a most előkerült egykomponensű változat már 4,65–4,73 GHz körüli frekvencián üzemelt 105 wattos hőkeret mellett.
Technikai kihívások és az alaplapi támogatás hiánya
A mérnöki minta működésre bírása nem volt egyszerű feladat a fórumozó számára. Az újabb alaplapi BIOS-verziók ugyanis nem ismerik fel ezt a specifikus modellt, így az elindulás során hibakóddal leállnak. A processzor végül kizárólag egy régebbi, specifikus SMU mikrokódot tartalmazó szoftververzióval volt hajlandó elindulni. Ez rávilágít arra, hogy miért nem került végül kereskedelmi forgalomba a Ryzen 9 5900X3D: a chipgyártó az AM4-es platformon végül a nyolcmagos modell mellett tette le a voksát, elkerülve a bonyolultabb hőkezelési és feszültségkezelési kérdéseket.
A komplexitást tovább növelte, hogy a két eltérő gyorsítótár-kapacitású maglapka hatékony kihasználása külön szoftveres és operációs rendszerbeli ütemezést igényelt volna a játékok és a produktív alkalmazások optimális futtatásához. Bár a rajongók és a professzionális felhasználók örömmel fogadtak volna egy 12 magos, játékokra optimalizált egységet, a gyártási költségek és a kihozatali arányok valószínűleg nem tették indokolttá a termék széles körű kiadását.
A történelem része maradt a 12 magos játékprocesszor
Bár a kereskedelmi kínálatban végül csak a nyolcmagos változat úttörő szerepe vált meghatározóvá, a most felfedezett kísérleti modell rávilágít az architektúra fejlődési fázisaira. A chipgyártó kísérletei a moduláris felépítés finomhangolásával hozzájárultak ahhoz a technológiai alaphoz, amelyre a későbbi generációk több lapkás gyorsítótár-architektúrája épült.
A most előkerült ritkaság remek betekintést nyújt abba, milyen lépcsőfokokon keresztül jutott el a technológia a mai modern kialakításokig, még ha ez a konkrét processzor soha nem is jutott el a boltok polcaira.
