Súlyos ipari adatlopási váddal szembesül hat kínai mesterségesintelligencia-cég az amerikai nemzetbiztonsági hatóságok legújabb jelentése alapján. Az érintett kínai mesterségesintelligencia-cégek a vádak szerint szisztematikusan csapolták le a legfejlettebb amerikai rendszerek tudását. A folyamat során több milliárd tokent hívtak le a piacvezető amerikai fejlett modellekből, amivel jelentős fejlesztési időt és dollármilliárdos költségeket spóroltak meg.
Ipari léptékű tudásátadás a színfalak mögött
Az amerikai közös védelmi figyelmeztetés nevesíti a folyamatban érintett hat távol-keleti vállalatot: a DeepSeek, a Moonshot AI, az Alibaba, a MiniMax, a StepFun és a Z.AI egyaránt szerepel a dokumentumban. A hatóságok megállapítása szerint a cégek az úgynevezett modelllepárlás (distillation) módszerét nem kiegészítő eszközként, hanem saját fejlesztési stratégiájuk központi elemeként alkalmazták.
A lepárlás során egy kisebb, olcsóbban üzemeltethető modellt egy lényegesen nagyobb és okosabb rendszer válaszaival tanítanak be. Ez a technológia alapvetően nem tiltott az iparágban, ám az amerikai hatóságok szerint a kínai szereplők feltehetően a pekingi kormány tudtával, jogosulatlanul és az átláthtatósági szabályokat kijátszva nyertek ki bizalmas képességeket az Anthropic Claude, az OpenAI GPT, a Google Gemini és az xAI Grok rendszereiből.
Azonosítatlan fiókok és kijátszott korlátozások
A kártékonyként leírt adatszerzéshez kifinomult technikai trükköket használtak. A földrajzi blokkolásokat és a felhasználási feltételeket tömegesen vásárolt, hamis regisztrációkkal kerülték meg, amelyeket szürkeppiaci API-közvetítőkön keresztül irányítottak a célpontokhoz. A hálózatokon keresztül milliós nagyságrendű, összehangolt lekérdezést futtattak le.
A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a kínai AI-cégek speciális utasításokkal – úgynevezett jailbreak technikákkal – kényszerítették ki az amerikai modellek rejtett gondolkodási láncait (chain-of-thought). Ezzel a módszerrel a válaszadási folyamat belső lépéseit is sikeresen elszívták, amit később saját rendszereik matematikai, kódolási és komplex problémamegoldó képességeinek csiszolására használtak fel.
Válaszkészlet-rontás mint védekezési stratégia
Az amerikai hatóságok határozott lépéseket sürgetnek az élvonalbeli technológia védelmében. A kiadott útmutatás arra ösztönzi az amerikai fejlesztőket, hogy a gyanús, kínai kötődésű lekérdezéseket észlelvén ne azonnal tiltással reagáljanak. Ehelyett a háttérben titokban módosítsák a válaszokat, vagyis láthatatlanul rontsák le a kimeneti adatok minőségét.
A felvázolt ellenlépés lényege, hogy a gyanús felhasználók a tudtukon kívül gyengébb, pontatlanabb válaszokat kapjanak, ami megfertőzi a tanítóadatbázisaikat, és megakasztja az illetéktelen adatkinyerést. Ezzel a taktikával az amerikai fejlesztők közvetlen nyílt konfliktus nélkül béníthatják meg a szellemi tulajdonukra épülő külső projekteket.
Geopolitikai feszültség és szankciós fenyegetés
Az ügy időzítése nem véletlen, hiszen a két nagyhatalom éppen magas szintű kétoldalú tárgyalásokra készül a mesterséges intelligencia biztonsági kockázatairól. Az amerikai pénzügyminisztérium jelezte: amennyiben a kínai AI-cégek nem hagynak fel az ipari léptékű adatgyűjtéssel, az Egyesült Államok szankciós listára teheti az érintett vállalatokat.
A kínai washingtoni nagykövetség határozottan visszautasította a vádakat, és a kínai technológiai fejlődés elleni célzott támadásnak nevezte a fellépést. A folyamatban lévő vita egyértelműen jelzi, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése már nem csupán szoftveres verseny, hanem az elkövetkező évtizedek gazdasági és nemzetbiztonsági erőviszonyait alakító geopolitikai küzdelemtér.
