Láthatatlan gravitációs kéznyom árulta el a távoli KOI-884 e exobolygó jelenlétét a csillagászok előtt. A KOI-884 e jelű gázóriás nem halad át csillaga előtt a Földről nézve, mégis pontosan mérhető zavarokat okoz szomszédai keringési idejében. A csillagászati mérések kimutatták, hogy az objektum tömege mintegy 2,42-szerese a Jupiterének, keringési ideje pedig 59,9 napot tesz ki a…
Elméletileg léteznie sem szabadna annak a tömör kőzetbolygónak, amelyet most azonosítottak a csillagászok. A GJ 523b jelű megaföld tömege a Földének csaknem huszonháromszorosa, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a korábbi bolygókeletkezési elméleteket. Bár a test átmérője mindössze a saját bolygónk átmérőjének két-félszerese, a belé zsúfolódott hatalmas anyagmennyiség páratlanul nagy sűrűséget eredményez. Az asztrofizikai kutatások eddigi elvei…
Alig 49 fényévnyire a Földtől, az LHS 1140 b jelű exobolygó olyan atmoszférát mutat, amely alapjaiban írhatja át a földönkívüli élet kutatását. A korábban „szuperföldként” emlegetett égitest vizsgálata során a kutatók most először azonosítottak olyan jellemzőket, amelyek egyértelműen a lakhatóság irányába mutatnak. A NASA James Webb űrtávcsövének legfrissebb adatai alapján az LHS 1140 b már…
Különös, a csillagászati törvényeknek fittyet hányó gázóriásra irányították a kutatók a James Webb űrteleszkópot, hogy megfejtsék a lehetetlen megmenekülés titkát. A Földtől nagyjából 80 fényévre található WD 1856 b katalógusjelű exobolygó egy olyan fehér törpe körül kering, amely egykor a Napunkhoz hasonló csillag volt. Amikor a központi csillag elérte életútja végét, vörös óriássá duzzadt, és…
Különös, pusztulást túlélő gázóriást és egy potenciálisan lakható szuper-Földet találtak a kutatók az űr mélyén. Az asztrofizikusok régóta kutatják, mi történik a bolygórendszerekkel, amikor a központi csillaguk eléri életciklusa végét, és vörös óriássá duzzadva mindent elnyel maga körül. A James Webb űrteleszkóp infravörös mérései most közvetlen bizonyítékot szolgáltattak egy ilyen túlélési forgatókönyvre. A felfedezés pontosan…
Közvetlen bizonyítékot találtak a kutatók az 57 fényévre lévő, halvány rózsaszín izzásáról ismert égitest, a GJ 504 b különös atmoszférájára. A James Webb űrteleszkóp infravörös mérései alapján a szakemberek kimutatták, hogy a gázóriás légkörét egzotikus sós felhők borítják, elfedve annak mélyebb, eddig hozzáférhetetlen rétegeit. A halványság csapdája A GJ 504 b felfedezése óta komoly fejtörést…
A csillagászat új korszakába léptünk 2026-ban, amikor a James Webb űrteleszkóp (JWST) minden eddiginél pontosabb adatokat szolgáltat a közeli exobolygók felszíni összetételéről. A legfrissebb kutatási eredmények egy olyan égitestet mutatnak be, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a kőzetbolygók fejlődéséről alkotott eddigi elképzeléseinket. A kutatócsoport az LHS 3844 b jelű szuperföldet vette górcső alá, amelynek fizikai jellemzői…
Egy új korszak kezdete a bolygóvadászatban A James Webb űrtávcső ismét történelmet írt: a NASA, az ESA és a CSA által közösen működtetett műszernek most először sikerült közvetlenül lefényképeznie egy Szaturnusz-tömegű exobolygót – ez az eddigi legkisebb tömegű planéta, amit közvetlen képalkotással valaha is észleltek. A TWA 7b nevű bolygó 110 fényévre található tőlünk, az…
A NASA és az ESA kutatói május 16-án jelentették be, hogy a James Webb űrteleszkóp segítségével egy új, Föld-szerű exobolygót fedeztek fel a Tejútrendszer egyik közeli csillaga körül. Az exobolygó a lakhatósági zónában kering, és légkörében vízgőz, valamint szén-dioxid is kimutatható volt. A felfedezés óriási jelentőségű, hiszen ez az első alkalom, hogy ilyen részletes adatokat…
