A NASA és az ESA kutatói május 16-án jelentették be, hogy a James Webb űrteleszkóp segítségével egy új, Föld-szerű exobolygót fedeztek fel a Tejútrendszer egyik közeli csillaga körül. Az exobolygó a lakhatósági zónában kering, és légkörében vízgőz, valamint szén-dioxid is kimutatható volt.
A felfedezés óriási jelentőségű, hiszen ez az első alkalom, hogy ilyen részletes adatokat sikerült gyűjteni egy távoli, potenciálisan lakható bolygóról. A kutatók szerint a következő hónapokban további vizsgálatok következnek, amelyek segíthetnek eldönteni, hogy valóban alkalmas lehet-e az életre ez az égitest.
A James Webb űrteleszkóp (JWST) legújabb megfigyelései minden eddiginél közelebb vihetnek minket annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy egyedül vagyunk-e az univerzumban. A kutatók egy 124 fényévnyire található exobolygó, a K2-18 b légkörében két olyan gázt azonosítottak, amelyeket a Földön kizárólag élőlények – főként mikrobák – termelnek. Ezek a vegyületek a dimetil-szulfid (DMS) és a dimetil-diszulfid (DMDS), melyek jelenlétét a JWST 99,7%-os statisztikai bizonyossággal mutatta ki.
A K2-18 b egy úgynevezett „szub-Neptun” típusú exobolygó, amely méretben a Föld és a Neptunusz között helyezkedik el, és egy vörös törpe csillag körül kering az Oroszlán csillagkép irányában. A bolygó a csillaga lakható zónájában található, vagyis elméletileg lehet rajta folyékony víz – ez az élet egyik alapfeltétele.
A kutatók szerint a K2-18 b egy „hiceán” világ lehet: hidrogénben gazdag légkörrel borított, óceánokkal rendelkező bolygó, ahol akár mikroszkopikus életformák is kialakulhattak. Bár a felfedezés nem jelenti azt, hogy életet találtak, a kimutatott gázok úgynevezett bioszignatúrák, vagyis életre utaló jelek lehetnek. A tudósok hangsúlyozzák, hogy további megfigyelésekre és elemzésekre van szükség, hogy kizárják a nem biológiai eredetű magyarázatokat.
Ez a felfedezés mérföldkő lehet az asztrobiológia számára, és új korszakot nyithat az élet keresésében a Naprendszeren túl. Ha sikerül megerősíteni, hogy a DMS és a DMDS valóban biológiai eredetű, az alapjaiban változtathatja meg az emberiség világegyetemről alkotott képét.
