A brit Surrey Egyetem kutatói aggasztó tanulmányt tettek közzé, amely szerint egyre több, mesterséges intelligencia által generált, alacsony színvonalú kutatási anyag árasztja el a tudományos folyóiratokat. Ezek a „MI-papírgyárak” látszólag tudományos cikkeket gyártanak, de valójában semmilyen új tudást nem tartalmaznak, és gyakran plagizált vagy értelmetlen tartalommal töltik meg az adatbázisokat. A jelenség veszélyezteti a tudományos közösség hitelességét, és komoly kihívás elé állítja a lektorálási rendszert. A kutatók szerint sürgős szabályozásra és új ellenőrzési mechanizmusokra van szükség, hogy megállítsák az MI-alapú tudományos csalás terjedését.
Az utóbbi években egyre nagyobb aggodalmat kelt a tudományos világban az úgynevezett „MI-papírgyárak” (angolul: paper mills) térnyerése. Ezek a vállalkozások mesterséges intelligencia segítségével tömegesen gyártanak alacsony színvonalú vagy akár hamis tudományos cikkeket, amelyek elárasztják a nemzetközi folyóiratokat. A brit Surrey Egyetem kutatói szerint ezek a publikációk gyakran hibás módszertannal, leegyszerűsített elemzésekkel és önkényesen kiválasztott adatmintákkal dolgoznak, miközben látszólag tudományosak maradnak. Különösen az amerikai NHANES egészségügyi adatbázis vált a gyanús kutatások kedvelt forrásává, mivel szabadon hozzáférhető, így könnyen automatizálható az adatok felhasználása.
A PLOS Biology folyóiratban megjelent tanulmány szerint az ilyen, egytényezős elemzésekre épülő cikkek száma 2021 után robbanásszerűen nőtt: míg korábban évente néhány jelent meg, 2024-ben már több száz ilyen publikáció látott napvilágot, főként kínai szerzőktől. A kutatók hangsúlyozzák, hogy nem az adatok vagy a mesterséges intelligencia használata a probléma, hanem az, hogy ezek a cikkek torz, félrevezető következtetéseket vonnak le, amelyek beépülnek a tudományos diskurzusba.
A botrány másik oldala, hogy a papírgyárak szerzői pozíciókat és hivatkozásokat is árulnak, gyakran közösségi médián vagy csetszolgáltatásokon keresztül. Ez lehetővé teszi, hogy bárki – akár tudományos előképzettség nélkül is – pénzért szerzőként szerepeljen egy cikkben, ami torzítja a tudománymetriai mutatókat, és befolyásolhatja például egyetemi rangsorokat vagy kutatási támogatások elosztását. A Nature szerint 2023-ban több mint tízezer tudományos publikációt kellett visszavonni, ami abszolút rekordnak számít.
A szakértők szerint a jelenség veszélyezteti a tudományos közélet hitelességét, és egyre nehezebbé teszi a valós tudományos eredmények elkülönítését a mesterségesen generált, hamis tartalmaktól. A kutatók szigorúbb ellenőrzést, átláthatóbb adathasználatot és a nyilvános adatbázisokhoz való hozzáférés korlátozását javasolják, hogy megvédjék a tudomány integritását a papírgyárak térhódításával szemben.
