Közös, eddig sosem látott kémiai rejtélyt hordoz a Plútó és a Szaturnusz óriásholdja, a Titan felszíne az infravörös mérések alapján. A nemzetközi csillagászcsapat a James Webb űrteleszkóp (JWST) spektroszkópiai adatait elemezve pontosan ugyanazon a hullámhosszon észlelt egyértelmű fényelnyelési sávot mindkét égitesten. Bár a laboratóriumi adatbázisok és a korábbi szakirodalom átfésülése után a kutatók egyetlen ismert…
Mélyfagyasztott időkapszula száguld át a Naprendszeren, amely alapjaiban írja felül a galaxisunk korai történetéről alkotott eddigi elméleteket. A tavaly felfedezett 3I/Atlas üstökösről a napokban megjelent tanulmányok bebizonyították, hogy egy rendkívül ősi, alacsony fémtartalmú csillagrendszerből származik, és kora elérheti a 12 milliárd évet. Idegen látogató a galaxis mélyéből Az emberiség történetében mindössze a harmadik olyan objektumot…
Különös, pusztulást túlélő gázóriást és egy potenciálisan lakható szuper-Földet találtak a kutatók az űr mélyén. Az asztrofizikusok régóta kutatják, mi történik a bolygórendszerekkel, amikor a központi csillaguk eléri életciklusa végét, és vörös óriássá duzzadva mindent elnyel maga körül. A James Webb űrteleszkóp infravörös mérései most közvetlen bizonyítékot szolgáltattak egy ilyen túlélési forgatókönyvre. A felfedezés pontosan…
Közvetlen bizonyítékot találtak a kutatók az 57 fényévre lévő, halvány rózsaszín izzásáról ismert égitest, a GJ 504 b különös atmoszférájára. A James Webb űrteleszkóp infravörös mérései alapján a szakemberek kimutatták, hogy a gázóriás légkörét egzotikus sós felhők borítják, elfedve annak mélyebb, eddig hozzáférhetetlen rétegeit. A halványság csapdája A GJ 504 b felfedezése óta komoly fejtörést…
A Mars régóta a nagy űrálom színpada, de a romantika most háttérbe szorul. A kutatók ugyanis már nem azt nézik, hogyan lehetne szebbé tenni a Vörös Bolygót, hanem azt, van-e egyáltalán értelme belekezdeni. Ez a különbség sokat számít. Egy látványos jövőkép és egy működő terv között általában ott tátong a szakadék, a Mars esetében pedig…
A modern asztrofizika egyik legizgalmasabb rejtélye, a Tejútrendszer centrumából érkező rendellenes gamma-sugárzási többlet végre konkrétabb magyarázatot nyerhet. A legfrissebb tudományos kutatások szerint a Tejútrendszer központi régiójából érzékelt, hevesen vitatott sugárzási jelenség mögött nem csupán hagyományos csillagászati források, hanem az önmegsemmisítő sötét anyag részecskéinek interakciója állhat. Ez az elmélet alapjaiban rendezheti át a sötét anyag természetéről…
A NASA Nancy Grace Roman űrteleszkópja végre megérkezett a floridai Kennedy Űrközpontba, ami a következő nagy mérföldkövet jelenti a modern csillagászatban. A 2026 nyarára ütemezett felbocsátás előkészületei ezzel az utolsó földi fázisba léptek, ahol a szakemberek a legszigorúbb teszteknek vetik alá a komplex rendszereket. Florida a kozmosz kapuja A NASA Nancy Grace Roman űrteleszkópja egy…
A modern csillagászat egyik legizgalmasabb áttörését érték el nemzetközi kutatócsoportok, amikor a NASA James Webb és Hubble Űrteleszkópjainak adatait kombinálva újraírták a galaxisunk történetét. A friss megfigyelések egyértelműen bizonyítják, hogy a korábban gömbhalmazként kategorizált Terzan 5 csillagrendszer valójában a Tejútrendszer kialakulásának egyik ősi, érintetlenül maradt galaktikus ereklyéje. Ezzel párhuzamosan az iPon Tech beszámolója szerint a…
A csillagászat történetének egyik legmeghökkentőbb felfedezése látott napvilágot, amely gyökeresen felforgatja a bolygókeletkezésről alkotott eddigi elméleteinket. Egy nemzetközi kutatócsoport legfrissebb számítógépes szimulációi kimutatták, hogy az aktív galaxisok központjában elhelyezkedő szupermasszív fekete lyukak közvetlen környezetében, az úgynevezett aktív galaxismagok (AGN) gáz- és portóruszaiban exobolygók milliói alakulhatnak ki és születhetnek meg. A szakértők saját bevallásuk szerint is…
A Naprendszer peremén húzódó jeges törmelékmező, a Kuiper-öv objektumainak dinamikája évtizedek óta lázban tartja a csillagászokat. A kaliforniai Caltech kutatói által korábban felvázolt elmélet szerint a legkülső égitestek pályájának sajátos, csomósodó elrendeződéséért egy rejtett, Földnél jóval nagyobb tömegű égitest, a feltételezett Kilences bolygó gravitációs vonzereje a felelős. A legfrissebb mérések és szimulációk azonban teljesen új…
