A 2024 YR4 jelű földközeli aszteroida a legfrissebb pályaszámítások szerint a Földre gyakorlatilag nem veszélyes, ugyanakkor továbbra is néhány százalékos (≈4%) eséllyel 2032. december 22-én a Holdba csapódhat. A NASA és partnerei ezért vészforgatókönyveket vizsgálnak: a korai kinetikus eltérítést és a késői nukleáris opciót. A cél nem a pánikkeltés, hanem a bolygóvédelmi technológiák időbeni előkészítése….
2025-ben az őszi napéjegyenlőség szeptember 22-én érkezik, magyar idő szerint 20:19-kor. Ekkor a Nap látszólag áthalad az égi egyenlítőn, vagyis a Föld mindkét féltekéje közel azonos besugárzást kap – ez jelzi a csillagászati ősz kezdetét az északi féltekén. Mi történik aznap? A napéjegyenlőség pillanata világszerte ugyanakkor következik be: 18:19 UTC (Budapesten 20:19 CEST). Elméletben ilyenkor…
A frissen felfedezett 2025 QD8 jelű kisbolygó 2025. szeptember 3-án halad el a Föld mellett, nagyjából 0,57 holdtávolságra (≈ 218 000 km). Ez csillagászati léptékkel közelinek számít, de teljesen biztonságos átvonulásról van szó: az ütközés esélye zéró, a Földet és a Holdat sem fenyegeti veszély. Mikor lesz a legközelebbi megközelítés? A legnagyobb közelség várható időpontja: 14:58…
A NASA James Webb-űrteleszkópja egy eddig ismeretlen, apró holdat fedezett fel az Uránusz körül. A felfedezést 2025. február 2-án végezték el a Webb teleszkóp közeli-infravörös kamerájával (NIRCam), tíz darab, 40 perces expozíciós képen keresztül. Főbb jellemzők Ideiglenes név: S/2025 U 1 Átmérő: Kb. 10 kilométer (6 mérföld), feltételezve hasonló fényvisszaverő képességet (albedo), mint az Uránusz…
Nyitókép: illusztráció Az SDSS J1148+1930 galaxisban a kutatók egy elképesztő, 36 milliárd naptömegű fekete lyukat azonosítottak, amely mintegy 5 milliárd fényévre helyezkedik el a Földtől. Ez az objektum már nem a hagyományos szupermasszív kategóriába esik, hanem az újonnan definiált ultramasszív fekete lyukak közé sorolható. Miért számít ez a felfedezés mérföldkőnek? A 36 milliárd naptömeg a…
Az elmúlt héten került nyilvánosságra a NASA Parker Solar Probe (PSP) 2024. december 24-én végzett rekordközeli napközeli repülése során készült képsorozata, melyeket a WISPR (Wide‑Field Imager for Solar Probe) műszer rögzített – az űreszköz mindössze 6,1 millió kilométerre keringett a Nap felszínétől, ezzel ember alkotta objektumként eddig soha nem tapasztalt közelségbe jutott a csillagunkhoz. 🔭…
Hú, emberek, itt a harmadik csillagközi látogató, ugyanolyan ritkaság, mint az ʻOumuamua (2017) és a Borisov (2019)! A neve is ezt mutatja: 3I/ATLAS – a harmadik intersztelláris objektum, amit valaha felfedeztek a Naprendszerben. 🔭 Felfedezés és mozgás Július 1-én bukkantak rá a chilei ATLAS-teleszkópokkal, miközben még csak aszteroida gyanús volt – de aztán kiderült, hogy…
2025. júliusában ismét beköszöntött egy igazi sci-fi pillanat a Naprendszerünkbe. Egy különös, jégből és porból álló égi vándor tűnt fel az égen, amely nem innen származik. Nem csak más országból vagy más bolygóról – hanem egy teljesen más csillagrendszerből! 🌌 Ki vagy, honnan jöttél? A legújabb látogatónkat 3I/ATLAS-nak hívják, és a nevében az „I” az…
Fotó: illusztráció Egy galaktikus “kötél”, amely átírhatja a világegyetemről alkotott elképzeléseinket – így jellemezte egy vezető csillagász azt az újonnan azonosított struktúrát, amely a Quipu nevet kapta. A felfedezés jelentősége óriási: ez lehet az eddig ismert legnagyobb galaxis-szuperhalmaz, amely valaha is megjelent a tudományos térképen. 📏 A kvázi-felfoghatatlan méret: mit is jelent a Quipu? A…
🔭 James Webb új szintre emeli az exobolygó-kutatást: „száraz eső” és különálló szilíciumfelhők A NASA James Webb Űrteleszkóp (JWST) az YSES‑1 fiatal csillagrendszerben található két gázóriás exobolygó légkörében talált szilíciumalapú „száraz esőt”, valamint egy külön felhőt, amelyről kiderült, hogy mintegy „homokkastély” – rendkívül ritka jelenségnek számít. A rendszer alig 16,7 millió éves, kb. 300 fényévnyire, és…