Pusztító hőségsorozat készülődik a Csendes-óceán felett, amely átmenetileg előrehozza a bolygó éghajlati jövőjét. Az amerikai meteorológiai hivatal mérései szerint az El Niño légköri jelenség szokatlan ütemben erősödik.
A frissített elemzések alapján több mint kilencven százalék az esélye annak, hogy a csendes-óceáni felmelegedés egy különösen intenzív szakaszba lép. A tudósok számításai rámutatnak arra, hogy az emberi tevékenység okozta felmelegedés és a természetes óceáni ingadozás együttesen eddig nem tapasztalt hőmérsékleti értékeket hozhat a következő években.
Tizenhárom éves ugrás az éghajlati idővonalon
Zeke Hausfather, a Berkeley Earth klímakutatója által közzétett elemzés szerint kilencvenöt százalékos valószínűséggel a 2027-es esztendő lesz a mérések kezdete óta feljegyzett legmelegebb év. A modellek azt mutatják, hogy a globális átlaghőmérséklet 1,67 és 1,85 Celsius-fok közötti mértékben haladhatja meg az iparosodás előtti szintet.
Ez a hőmérsékleti tartomány azért kiemelten lényeges, mert a jelenlegi folyamatos melegedési ütem mellett ezeket a számokat a kutatók csak a 2040-es évek elejére várnák. A közeledő El Niño így mintegy tizenhárom évvel gyorsítja fel ideiglenesen a klímafolyamatokat. Bár ez a hatás átmeneti jellegű, rendkívüli terhelést ró a természetes ökoszisztémákra és az emberi infrastruktúrára egyaránt.
Rekordokat döntő óceáni hőmérséklet a Csendes-óceánban
Az adatok tanúsága szerint a most kibontakozó El Niño a fejlődésének korai fázisában melegebb értékeket mutat, mint a korábbi emlékezetes események. A mérések alapján a vízfelszín hőmérséklete az Egyenlítő térségében még az 1997-es és a 2015-ös szuper-események értékeit is felülmúlja az év azonos időszakában.
A meteorológusok előrejelzései szerint a folyamat idén decemberben éri el a csúcspontját. Ekkor a Csendes-óceán trópusi területein a tengerfelszín hőmérséklete akár 4 Celsius-fokkal is meghaladhatja a megszokott átlagot. Az óceánból felszabaduló jelentős hőmennyiség a légkörbe jutva világszerte módosítja az időjárási mintázatokat.
Átmeneti kiugrás a tartós globális felmelegedésben
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a várt hőmérsékleti csúcs nem jelenti a klímaváltozás végleges felgyorsulását. Az El Niño természetes ingadozás, amely a csúcspontot követően alábbhagy, így a szélsőséges melegítő hatás is mérséklődik majd a rákövetkező években.
Ugyanakkor az átmeneti visszaesés nem jelent visszatérést a korábbi hűvösebb évtizedekhez. Az üvegházhatású gázok felhalmozódása miatt az alaphőmérséklet továbbra is emelkedő pályán marad. A 2027-es év átmeneti csúcsa így egyfajta ablakot nyit a jövőre: pontos képet ad arról, milyen éghajlati viszonyok válnak majd normálissá a század közepére.
Európai hatások és a globális időjárási következmények
A globális hatások rendkívül sokrétűek. A trópusi nagyvárosokban a hősziget-hatás és a magas páratartalom kombinációja súlyos egészségügyi kockázatot jelenthet a lakosság számára. Dél-Amerikában és Észak-Amerika egyes részein szárazságok, míg más régiókban heves áradások kísérhetik a jelenséget.
Európában és Magyarországon a Csendes-óceán távolsága miatt a hatások közvetettebb módon jelentkeznek. A légköri áramlások módosulása miatt az átlagosnál enyhébb, ugyanakkor csapadékosabb téli időszakra lehet számítani. A magasabb átlaghőmérséklet miatt a síkvidékeken a csapadék jelentős része eső formájában hullhat le.
