Különleges orvosi munkacsoportot állított fel a NASA az űrhajósok egészségügyi kockázatainak felmérésére. A vizsgálat fókuszában a dekompressziós betegség és a szívben található nyitott ovális nyílás élettani hatásai állnak.
Orvosi szakértők elemzik a mélyűr veszélyeit
Az amerikai űrügynökség egészségügyi és orvosi főtisztviselőjének hivatala szakértői munkacsoportot hozott létre az adatok áttekintésére. A szakemberek a járművön kívüli tevékenységek (EVA) előtti oxigénlégzési eljárásokat és a dekompressziós betegység (DCS) korábbi eseteit elemzik. A cél az, hogy a Holdra és a mélyűrbe készülő Artemis-program asztronautái a lehető legnagyobb biztonságban végezhessék feladataikat.
A mikrogravitációs környezetben a szervezetben jelentős folyadékeltolódás történik, ami megváltoztatja a keringési rendszert. A vizsgálatok kiterjednek a repülés közben fellépő vénás tromboembólia (VTE) előfordulási gyakoriságára is. A vérrögök képződése a súlytalanság állapotában komoly veszélyt jelent, mivel a keringési sajátosságok miatt nehezebben kezelhető a probléma a Földtől távol.
A nyitott ovális nyílás szerepe az űrben
A szívben lévő nyitott ovális nyílás (PFO) egy olyan veleszületett anatómiai sajátosság, amely a felnőtt lakosság jelentős részénél jelen van anélkül, hogy mindennapi tüneteket okozna. A szívpitvarok közötti apró nyílás ugyanakkor a nyomásváltozások során átengedheti a gázbuborékokat vagy a mikroszkopikus vérrögöket a vénás oldalról az artériás keringésbe. Ez a folyamat megnövelheti a szöveti károsodások vagy a stroke kockázatát, ha az űrhajós dekompressziós terhelésnek van kitéve.
Az űrséták során használt szkafanderekben a nyomás alacsonyabb, mint az űrállomás vagy a holdkomp kabinjában. Emiatt a szervezetben gázbuborékok csapódhatnak ki a szövetekből, pontosan úgy, mint a mélytengeri búvároknál. A NASA orvosi csapata ezért újraértékeli a megelőző légzési protokollokat, hogy minimálisra csökkentse a gázbuborék-képződés valószínűségét.
Stratégiai felkészülés a hosszútávú küldetésekre
A munkacsoport ajánlásai közvetlenül beépülnek a jövőbeli expedíciók biztonsági előírásaiba. A Hold felszínén végzett munka során a rendszeres járművön kívüli tevékenységek az űrhajósok szervezetét többszöri nyomásváltozásnak teszik majd ki. Az orvosi protokollok szigorítása és a szűrővizsgálatok pontosítása kulcsfontosságú, hiszen egy esetleges egészségügyi vészhelyzet elhárítása a mélyűrben lényegesen összetettebb feladat, mint a Föld körüli pályán.
A korábbi orvosi vizsgálatok eredményeinek integrálásával a szakértők olyan integrált döntési rendszert alakítanak ki, amely segít az asztronauták kiválasztásában, a kockázatok személyre szabott becslésében és a megelőző orvosi lépések meghatározásában.
