Saját szerverparkjaiban tesztel fizikai karbantartásra képes robotokat a Meta az adatközponti infrastruktúra bővülésével párhuzamosan. A kísérletek célja a kábelezés, az újraindítás és a hardverek mozgatásának gépesítése, ám a technológia egyelőre komoly emberi felügyeletet igényel.
A mesterséges intelligencia modellek tanításához és futtatásához szükséges infrastruktúra kiépítése jelentős tőkebefektetést igényel a technológiai óriásoktól. A Meta 2026-ban egyedül 130 és 145 milliárd dollár közötti összeget szán beruházásokra, amelynek jelentős része az adatközpontok bővítésére megy. A fizikai létesítmények üzemeltetése azonban mindmáig nagymértékben az emberi munkaerőtől függ, akiknek a nap 24 órájában kell hálózati problémákat elhárítaniuk vagy meghibásodott alkatrészeket cserélniük.
Kábelcsere és szerverújraindítás robotkarokkal
A Meta a gyakorlatban több külső beszállító célberendezéseit próbálja ki. Az iowai Altoona és az ohiói New Albany adatközpontjaiban a Watney Robotics, a Kinova és az ABB gépi megoldásait vizsgálják a technikusok terheinek csökkentésére. Az altoonai létesítményben például kétkarú, kifejezetten kábelek le- és csatlakoztatására tervezett gépeket tesztelnek 2025 közepe óta.
A szerverek áramtalanítására és fizikai újraindítására a Kinova Gen3 robotkart alkalmazzák, míg az ABB négykerekű, ollós emelővel ellátott platformjai a nehezebb komponensek helyreillesztésében segédkeznek. Az összetettebb ipari karok mellett meglepően egyszerű mechanizmusokat is bevetnek: létezik olyan távolról vezérelt, ujjra hasonlító eszköz, amely kizárólag a Mac Mini szerverek fizikai bekapcsológombjának megnyomásáért felel. A specializált megközelítés jól mutatja, hogy az adatközponti feladatok zöme apró, ismétlődő mozdulatokból áll, amelyeket elvben könnyű algoritmusokkal leírni.
Lassabb tempó és fizikai akadályok a szerverteremben
A jelenlegi tesztek alapján a gépek még messze elmaradnak az emberi technikusok precizitásától és sebességétől. A robotok akkumulátora gyorsan lemerül, a szűk szerverfolyosókon és a padlón elhelyezett kábelkötegeken nehezen navigálnak, valamint az ajtók kinyitásához vagy a helyszíni ellenőrzésekhez is emberi asszisztenciára szorulnak. A kamerák szürkeárnyalatos képe miatt a visszajelző LED-ek színének azonosítása is problémát okoz a rendszereknek.
Az automatizálási törekvés a hardverek bonyolultsága miatt is korlátokba ütközik. A legújabb, nagy teljesítményű Nvidia GB300-as szuperszámítógép-fürtök sűrű kábelezését a tesztelt gépek nem tudják biztonságosan kezelni, így ott a technikusok jelenléte elengedhetetlen. A Meta korábban is használt már önvezető szállítóeszközöket a nehéz szerverállványok mozgatására, de a precíziós szerelés teljesen más technikai kihívást jelent.
Félelmek a létszámleépítéstől a szakemberhiány árnyékában
Az adatközponti dolgozók körében vegyes fogadtatásra talált a projekt. Bár a Meta hivatalosan nem adott ki létszámleépítési előrejelzést, a szerverparkokban dolgozó egyik technikus becslése szerint a sikeresen kifejlesztett kábelcserélő robotok a feladatok akár 80 százalékát is átvehetnék bizonyos munkakörökben. A munkavállalók attól tartanak, hogy a fizikai feladatok gépesítésével a megmaradó pozíciók szakképzettségi követelményei és bérei is csökkenhetnek.
A Meta szóvivője ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban komoly hiány mutatkozik a szakképzett technikai munkaerőből. A vállalat álláspontja szerint az infrastruktúra olyan mértékben növekszik, hogy több dolgozóra van szükségük, nem kevesebbre. Ennek jegyében indították el az America’s Workforce Academy elnevezésű programot, amely ingyenes képzéssel biztosít villanyszerelőket és optikai hálózati szakembereket a szerverparkok üzemeltetéséhez.
A megbízható fizikai áttörésig még évekre lehet szükség. Bár az Nvidia és az Alibaba is fejleszti a robotok tanítását segítő mesterséges intelligencia modelleket, a való világ bizonytalanságai és az adatközponti leállások magas költségei miatt a vállalatok egyelőre óvatosan engedik szabadjára az autonóm gépeket a szervertermekben.
