Peking eddigi legagresszívebb technológiai szuverenitási programja keretében egy olyan monumentális, nemzeti mesterségesintelligencia-adatközpont-hálózat kiépítését tervezi, amely szinte teljesen felszámolná a nyugati félvezetőktől való függőséget. A nagyszabású terv közvetlenül az amerikai óriások piacát célozza meg, miközben az ázsiai szuperhatalom állami tőkével igyekszik bebetonozni pozícióját a globális MI-versenyben.
Peking totális önellátásra kapcsol az adatközponti infrastruktúrában
Kína Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottsága (NDRC) egy olyan átfogó tervezetet készített elő, amely az elkövetkező öt évben mintegy 2000 milliárd jüant, azaz körülbelül 295 milliárd dollárt mozgósít egy egységes nemzeti mesterségesintelligencia-adatközpont-hálózat kiépítésére. A stratégia legfontosabb kitétele, hogy a létesítményekben alkalmazott alapvető technológiáknak és hardvereknek – beleértve az MI-gyorsítókat is – legalább 80%-ban hazai forrásból, például a Huawei fejlesztéseiből kell származniuk. Ez a lépés gyakorlatilag teljesen lezárja a piacot az Nvidia és az AMD előtt a kiemelt állami projektekben.
Az egységes számítási felhő és az állami koordináció
Az új fejlesztési irányvonal szakít a korábbi, területileg széttagolt infrastruktúrával. A cél az, hogy a különböző régiókban működő kapacitásokat 2028-ig egyetlen, összehangolt nemzeti számítási hálózatba integrálják. A projektek kivitelezéséért és az adatközpontok üzemeltetéséért az olyan domináns állami távközlési vállalatok felelnek, mint a China Mobile és a China Telecom. A beruházás pénzügyi hátterét elsősorban állami forrásokból, állami támogatású alapokból, valamint ultra-hosszú lejáratú speciális kormányzati kötvények kibocsátásából finanszírozzák, amelyet banki hitelek és magántőke egészítenek ki.
A hazai chipgyártás fizikai korlátai
Bár a pénzügyi háttér biztosítottnak tűnik, az előírt 80%-os hazai kvóta komoly ellátási problémákba ütközhet. Az amerikai exportkorlátozások miatt a kínai félvezetőgyártók, köztük a legfejlettebb helyi bérgyártó, az SMIC, technológiai korlátokkal küzdenek. Az SMIC legfejlettebb stabil gyártási eljárása jelenleg az N+2 technológia (amely nagyjából a 7 nanométeres szintnek felel meg). Mivel a gyár kapacitáskihasználtsága már most is 93% felett van, kérdéses, hogy képesek lesznek-e elegendő szilíciumlapkát biztosítani az összes kormányzati megrendelés kiszolgálására. Szakértői becslések szerint a hazai beszállítók a növekvő igények ellenére is legfeljebb a kínai MI-chip-kereslet 76%-át tudják majd lefedni 2030-ra.
Emellett az iparágon belülről is érkeznek figyelmeztető hangok. Zhao Haijun, az SMIC társ-vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kapacitások túlzottan gyors bővítése azzal a kockázattal jár, hogy az adatközpontok kihasználatlanul állnak majd, ami olyan, mintha autópályákat építenének a tényleges forgalom megjelenése előtt.
Globális beruházási mutatók és technológiai mérföldkövek
| Mutató megnevezése | Érték / Előírás |
|---|---|
| Tervezett alapberuházás értéke | 2000 milliárd jüan (~295 milliárd dollár) |
| Becsült teljes költség energiahálózati fejlesztésekkel | Több mint 5000 milliárd jüan |
| Kötelező hazai technológiai és chip-arány | Legalább 80% |
| Egységes hálózatba szervezés céldátuma | 2028 |
| Fő állami üzemeltető vállalatok | China Mobile, China Telecom |
| SMIC legfejlettebb stabil gyártási technológiája | N+2 eljárás (~7nm) |
| SMIC jelenlegi kapacitáskihasználtsága | 93% felett |
A kelet-ázsiai lépések európai és hazai vetületei
A kínai törekvések egy globális trendbe illeszkednek: a technológiai szuverenitás kérdése Európában és Magyarországon is egyre hangsúlyosabbá válik. Míg az európai országok az amerikai felhőszolgáltatóktól való függőséget igyekeznek csökkenteni, addig a hazai gazdaságpolitika és a digitalizációs stratégia számára a diverzifikáció jelentheti a legfőbb tanulságot. A kizárólag egyetlen régióból származó technológiára való támaszkodás kockázatos, így a keleti infrastruktúra-építési modellek és a nyugati alternatívák közötti egyensúlyozás kulcskérdéssé válik a magyarországi vállalati és kormányzati beruházások tervezése során is.
A technológiai blokkosodás hosszú távú következményei
A 295 milliárd dolláros program az úgynevezett Hat Hálózat (Six Networks) elnevezésű átfogó infrastrukturális mesterterv szerves része, amely a víz, az energia és a hírközlés mellett a számítási kapacitásokat is nemzetbiztonsági prioritásként kezeli. Bár az amerikai magánszektor (például a Meta és a Microsoft) MI-re fordított éves költései még meghaladják a kínai állami büdzsét, Peking centralizált megközelítése és a kilenc hazai fejlesztésű chip – köztük a Huawei, az Alibaba, a Shanghai Biren és a Moore Threads termékei – nemrégiben lezajlott sikeres hatósági biztonsági felülvizsgálata egyértelműen jelzi, hogy a kétpólusú technológiai világrend végérvényesen kialakult.
