Különleges hardverrel célozza meg a csillagokat az amerikai chipgyártó, és az új fejlesztésük nem mindennapi körülmények között fog bizonyítani.
Az Intel bemutatta a Starfire nevű, kifejezetten űrbéli használatra tervezett rendszerlapkáját (SoC), amely az amerikai kormányzati és katonai megrendelésekre fókuszáló Intel Government Technologies divízió gondozásában készült. A bejelentés nemcsak azért lényeges, mert az űrbéli számítástechnika egy igen zárt, lassan fejlődő világ, hanem mert az Intel ide küldi legfrissebb és legfejlettebb gyártástechnológiáit.
A Starfire alapját a lakossági piacon nemrég bemutatkozott Panther Lake architektúra adja. A CPU-t és a dedikált mesterséges intelligencia-gyorsítót (NPU) az Intel legmodernebb, hazai gyárakban készülő Intel 18A csomópontján gyártják, míg a grafikus vezérlő (GPU) az Intel 3 eljárással készül. A különböző lapkákat a gyártó saját Foveros 3D csomagolási technológiájával fogja össze egyetlen tokozásba.
A földközeli pályán üzemelő műholdaknak és űreszközöknek komoly fizikai kihívásokkal kell szembenézniük. Az Intel Starfire működési tartománya -55 °C és 125 °C közötti hőmérsékletet fed le, miközben folyamatban van a sugárzástűrő minősítése is, hogy ellenálljon az űrbéli töltött részecskék roncsoló hatásainak. A lapka tervezett élettartama meghaladja a 10 évet.
Kétféle kiépítés az eltérő missziókhoz
Az Intel kétféle konfigurációban teszi elérhetővé a processzort, alkalmazkodva az űreszközök szigorú energia- és súlykorlátaihoz (SWaP). Mindkét verzió azonos alapfelépítést használ: négy teljesítményre optimalizált (P) magot, négy energiatakarékos (LPE) magot, egy hárommagos NPU-t, valamint egy 4 Xe-magos (64 végrehajtóegységes) Xe3-LPG grafikus vezérlőt tartalmaz.
Az alacsony fogyasztású (Low Power) változat mindössze 10 wattos keretből gazdálkodik, és 45 TOPS mesterséges intelligencia-teljesítményt nyújt. A nagyobb teljesítményű (Performance) kiadás 35 wattos fogyasztás mellett már 75 TOPS számítási kapacitást présel ki magából. Ez a szintű helyi AI-számítási kapacitás drasztikusan átalakíthatja a műholdak működését: ahelyett, hogy a nyers mérési adatokat vagy nagyfelbontású képeket lassan és drágán visszaküldenék a Földre, az űreszközök már a pályán, valós időben képesek lesznek elemezni azokat.
| Tulajdonság | Intel Starfire Low Power | Intel Starfire Performance |
|---|---|---|
| CPU magok száma | 8 mag (4 P-mag + 4 LPE-mag) | 8 mag (4 P-mag + 4 LPE-mag) |
| P-mag órajel | 1,0 GHz | 3,1 GHz |
| LPE-mag órajel | 850 MHz | 2,1 GHz |
| AI teljesítmény (NPU) | 45 TOPS | 75 TOPS |
| TDP keret | 10 W | 35 W |
| GPU órajel | 800 MHz – 1,0 GHz | 2,0 GHz |
Generációváltás az űrben
Bár a földi szuperszámítógépekhez és bivalyerős asztali konfigurációkhoz képest a 45 vagy 75 TOPS szerénynek tűnhet, az űrtechnológiában ez hatalmas ugrást jelent. Az űrben repülő számítógépek – biztonsági okokból – többnyire évtizedes, durva gyártástechnológiával készült chipeket használnak. A Marson guruló járművekben például még mindig 150-250 nanométeres eljárással készült, 110-200 MHz-es PowerPC alapú chipek ketyegnek. Az Intel 18A szilícium megjelenése ezen a területen korszakos ugrást hozhat az orbitális adatfeldolgozásban.
Az Intel tervei szerint a Starfire tesztpéldányai (mintái) 2026 harmadik negyedévében válnak elérhetővé a kormányzati partnerek számára. A gyártás teljes egészében az Egyesült Államokban történik majd, ami kiemelten fontos szempont a nemzetbiztonsági és védelmi projektek beszerzései során.
