A hosszabb ideig tartó koplalás hatásait vizsgáló eddigi legátfogóbb kutatás feltárta, hogy az emberi test nem csupán a zsírtartalékait égeti el az ételmegvonás során, hanem egy komplex, rendszerszintű molekuláris átalakuláson megy keresztül. A Queen Mary University of London kutatói által vezetett friss tanulmány kimutatta, hogy a szervezet fehérjeszintjei drámai változásokon mennek keresztül, ám ezek a kulcsfontosságú, potenciálisan egészségvédő mechanizmusok kizárólag a harmadik napot követően lépnek működésbe.
Három napig kell várni a valódi biológiai fordulópontra
A tudomány korábban is tisztában volt azzal, hogy az emberi test az éhezés első néhány napjában a glükóz alapú energiatermelésről gyorsan átáll a raktározott zsírok égetésére. Az új mérési technológiáknak köszönhetően azonban a kutatók most először tudták hajszálpontosan követni a vérben keringő mintegy 3000 fehérje szintjének alakulását napról napra.
A megfigyelések szerint a teljes kalóriamegvonás harmadik napjáig a fehérjeszintek viszonylag stabilak maradnak, ám a harmadik nap után a mért proteinek egyharmada szignifikáns, rendszerszintű változást mutat. Ez a molekuláris válaszreakció egységesen jelentkezett minden résztvevőnél, és messze túlmutat az egyszerű fogyáson: a változások az összes főbb szervet érintik, beleértve az agyat, a szívet és az immunrendszert is.
Agysejtek támogatása és szervi reakciók a koplalás alatt
A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye, hogy a böjt negyedik napjától kezdve olyan specifikus fehérjék szintje is megváltozott a vérben, amelyek az agyban található neuronok szerkezeti stabilitásáért és támogatásáért felelősek. Ez magyarázatot adhat arra, hogy a hosszabb böjtöt végzők miért számolnak be gyakran fokozott mentális tisztaságról és éberségről.
A kísérletben részt vevő egészséges önkéntesek átlagosan 5,7 kilogrammot veszítettek a hétnapos, kizárólag vízzel végzett böjt során. Ez a súlycsökkenés mind a zsírtömegből, mind a szálkás izomtömegből (lean mass) származott. A kutatók azonban megnyugtató felfedezést tettek az izomvesztéssel kapcsolatban: a böjt befejezése utáni három napos normál étkezési időszakban az elveszített izomtömeg szinte teljes egészében visszaépült, miközben a leadott zsírtömeg nem tért vissza.
A hétnapos böjt hatásainak összefoglaló adatai
| Vizsgált paraméter | Megfigyelt változás és eredmények |
|---|---|
| Átlagos súlyvesztés a 7. nap végére | 5,7 kilogramm (zsír- és izomtömeg vegyesen) |
| Fehérjeszint-változások kezdete | A koplalás 3. napja után jelentkezik drámai módon |
| Mért fehérjék aránya, ami megváltozott | A vérben keringő kb. 3000 fehérje egyharmada (33%) |
| Izomtömeg sorsa az újratáplálás után | A 3 napos normál étkezés után szinte teljesen visszatért |
| Zsírtömeg sorsa az újratáplálás után | A leadott zsírmennyiség nem tért vissza az étkezés után |
Magyar vonatkozások és a hazai szakértők álláspontja
A hosszabb ideig tartó, kizárólag vízzel végzett böjtök megítélése a magyar orvosi és dietetikusi körökben hagyományosan rendkívül óvatos. A hazai szakemberek hangsúlyozzák, hogy bár a nemzetközi kutatások izgalmas molekuláris előnyöket mutatnak be, a többnapos koplalás komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában.
Magyarországon az orvosi protokollok alapján a 24–48 órát meghaladó teljes böjt kizárólag intézményi vagy szigorú szakorvosi felügyelet mellett végezhető. Különösen ellenjavallt az ilyen típusú radikális kalóriamegvonás a cukorbetegek, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, az étkezési zavarokkal küzdők, valamint a várandós és szoptató anyák számára.
A kutatási eredmények jövőbeli kilátásai
A Nature Metabolism folyóiratban közzétett tanulmány vezetői szerint az eredmények közelebb visznek olyan terápiás eljárások kifejlesztéséhez, amelyek képesek lehetnek lemásolni a többnapos böjt során tapasztalt pozitív szervi és fehérjeszint-változásokat. Ez a jövőben lehetővé teheti az éhezéssel járó egészségügyi előnyök kiaknázását anélkül, hogy a betegeknek napokig teljesen tartózkodniuk kellene a szilárd táplálékok és kalóriák bevitelétől.
