Több mint egy évszázada nem látott méretű El Niño alakul ki, ami 2027-re rekordforróságot hozhat a Földön. A brit nemzeti meteorológiai szolgálat, a Met Office legfrissebb modellezési adatai alapján a trópusi Csendes-óceán felszíni vízhőmérséklete olyan mértékben emelkedik, amelyre a modern éghajlati mérések kezdete óta nem volt példa. A kutatók figyelmeztetnek: a természetes éghajlati jelenség és az emberi tevékenység okozta felmelegedés együttes hatása példátlan terhelést ró a globális időjárási rendszerekre.
A meteorológusok előrejelzései szerint a Csendes-óceán egyenlítői vidékén a tengervíz hőmérséklete több mint 3 Celsius-fokkal haladhatja meg az átlagost a csúcsidőszakban. Egy átlagos El Niño esetében a hőmérséklet-emelkedés általában 1 és 2 Celsius-fok között mozog, a 2 fokos eltérést pedig már kifejezetten erős eseményként tartják számon a szakemberek. A mostani modellekben mutatkozó 3 fok feletti kilengés teljesen szokatlan a korábbi évtizedek tapasztalataihoz képest.
Adam Scaife professzor, a Met Office hosszú távú előrejelzésekért felelős vezetője elmondta, hogy a meteorológiai modellekben még soha nem tapasztaltak ennyire intenzív jelet. A szakember hangsúlyozta, ha az előrejelzések beigazolódnak, a 2026-os esemény messze felülmúlja a közelmúltban tapasztalt összes hasonló jelenséget. Az óceánban felhalmozódott hatalmas hőmennyiség fokozatosan szabadul fel a légkörben, ami közvetlen hatással lesz a globális átlaghőmérséklet alakulására.
Még sosem látott hőség jöhet 2027-ben
A légköri folyamatok tehetetlensége miatt az El Niño közvetlen melegítő hatása a téli csúcsot követő naptári évben éri el a tetőfokát. Emiatt a klímakutatók várakozása szerint 2027 nagy valószínűséggel átveszi a vezetést 2024-től, mint a mérések történetének legmelegebb éve. Nick Dunstone, a Met Office klímakutatója rávilágított arra, hogy az óceánból kiáramló többlethő miatt a globális átlaghőmérséklet átmenetileg újra meghaladhatja az iparosodás előtti szinthez képest mért 1,5 Celsius-fokos kritikus határértéket.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal, a NOAA mérései szintén megerősítik a brit intézet megállapításait. A műholdas és tengeri mérőbóják adatai szerint a Csendes-óceán középső és keleti részén már a nyár folyamán átlépte a vízfelszín hőmérséklete a kritikus küszöbértékeket. A nemzetközi elemzések alapján több mint 90 százalékos az esélye annak, hogy a folyamat az őszi és téli hónapokban rendkívül erős stádiumba lép.
A globális hőmérséklet emelkedése nem egyenletesen oszlik majd el a bolygón, de a trópusi és szubtrópusi területeken különösen súlyos következményekkel járhat. A szakértők kiemelik, hogy a 2026-os és 2027-es éghajlati kilengések olyan időszakban érik a Földet, amikor az alapvető globális felmelegedés miatt amúgy is rendszeresek a rendkívüli hőhullámok. A természetes ingadozás rárakódik az emberi kibocsátások okozta folyamatos melegedésre, ami tovább növeli a szélsőséges időjárási események kockázatát.
Ausztráliai szárazságtól az európai viharokig
A Csendes-óceán feletti légköri nyomásviszonyok átalakulása globális léptékben módosítja a csapadékeloszlást. A trópusi területeken, különösen Dél-Amerikában, Közép-Amerikában és a Csendes-óceán nyugati medencéjében súlyos aszályok várhatók. Dél-Ázsiában az indiai nyári monszun csapadékmennyisége már most elmarad az átlagtól, ami komoly kihívást jelent a mezőgazdasági termelés és a vízgazdálkodás számára. Ezzel párhuzamosan Ausztrália és Brazília északi részei is a megszokottnál lényegesen szárazabb időszakra számíthatnak.
Az európai kontensen és Észak-Európában más jellegű hatásokra kell felkészülni. A Met Office elemzése szerint a változások csapadékosabb, viharosabb őszi és téli időjárást hozhatnak az Egyesült Királyságban és Északnyugat-Európában. A légköri hullámmozgások átrendezik a szokásos ciklonpályákat, így a megnövekedett nedvességtartalom miatt gyakoribbá válhatnak a felhőszakadások és a szélsőséges szélviharok.
Az El Niño alakulása a trópusi ciklonok képződését is befolyásolja: miközben a Csendes-óceánban felerősíti a hurrikántevékenységet, az Atlanti-óceán felett megnövekedett szélnyírás miatt általában elnyomja a viharok kialakulását. A meteorológusok ugyanakkor intő jelként emlékeztetnek rá, hogy az alacsonyabb viharszám mellett is előfordulhatnak pusztító erejű egyedi hurrikánok.
Összetett kihívások előtt a globális infrastruktúra
Az idei évben már eddig is számos rendkívüli éghajlati eseménnyel kellett megküzdenie a világ különböző régióinak. Délnyugat-Európában a nyári hőhullámok és erdőtüzek százezreket kényszerítettek otthonuk elhagyására, míg Indonéziában hatalmas vegetációtüzek pusztítottak. A most kibontakozó óceáni felmelegedés ezekre a meglévő feszültségekre épül rá, tovább terhelve a mezőgazdaságot, a vízellátási rendszereket és az energiahálózatokat.
A szakértők szerint a megelőzésre és az alkalmazkodásra fordított erőfeszítések kulcsfontosságúak lesznek a következő két évben. A korai figyelmeztető rendszerek és a pontos meteorológiai modellek lehetővé teszik a veszélyeztetett régiók számára, hogy időben felkészüljenek a vízhiányra vagy a túlzott csapadék okozta áradásokra.
A Met Office és partnereinak legfrissebb mérései egyértelművé teszik, hogy a természetes klímadinamika hirtelen változásai milyen gyorsan befolyásolhatják az egész bolygó időjárási egyensúlyát. Az elkövetkező hónapok megfigyelései határozzák meg, hogy a gyakorlatban mekkora mértéket ölt ez a páratlan éghajlati esemény.
