Közösen áll bíróság elé öt globális autógyártó vállalat Londonban, mivel a vád szerint illegális szoftverekkel manipulálták a dízelüzemű járművek károsanyag-kibocsátási tesztjeit. Az angol jogtörténet eddigi legnagyobb csoportos pere zajlik, amelyben a tét nem kevesebb, mint a tech- és autóipar hitelessége, valamint több milliárd fontnyi potenciális kártérítés.
A tesztpadra optimalizált szoftverek csapdája
A londoni Legfelsőbb Bíróság (High Court) előtt folyó eljárás fókuszában a Mercedes-Benz, a Ford, a Nissan, valamint a Stellantis csoporthoz tartozó Peugeot és Citroën, illetve a Renault áll. A vádak szerint a gyártók még 2009-ig visszamenőleg olyan trükkös szoftveres megoldásokat, úgynevezett tiltott hatástalanító berendezéseket (prohibited defeat devices) építettek a dízelautók motorvezérlésébe, amelyek képesek voltak felismerni, ha a járművet éppen hatósági laboratóriumi körülmények között tesztelik. Ebben a specifikus helyzetben a rendszer a törvényi határérték alá szorította a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátását, miközben a mindennapi, valós közúti használat során a megengedett környezetszennyezési normák többszörösét okádták magukból a kocsik.
A mostani eljárás kísértetiesen emlékeztet a Volkswagen 2015-ös, hírhedt „dízelgate” botrányára, ám a méretei messze túlmutatnak azon. Míg a VW annak idején peren kívüli egyezséggel zárt le egy brit ügyet, addig a jelenlegi pert huszonegynél is több ügyvédi iroda koordinálja egyetlen hatalmas, közös platform alatt. Ez a centralizált jogi nyomás teljesen új helyzet elé állítja az autóipari óriásokat.
A fogyasztói kényelem ára a tiszta levegő helyett
A felpereseket képviselő ügyvédek súlyos állítással nyitották meg a pert: a gyártók tudatosan döntöttek úgy, hogy a mérnöki kihívások tisztességes megoldása helyett a csalást választják. A bíróság elé tárt bizonyítékok szerint a károsanyag-kibocsátást egyszerűen és legálisan is csökkenteni lehetett volna, amennyiben a járműveket nagyobb méretű AdBlue-tartállyal szerelik fel, ez azonban gyakoribb utántöltést igényelt volna a tulajdonosok részéről. A vád szerint a cégek a vásárlói kényelmet és az eladási számok maximalizálását előbbre valónak tartották, mint a tiszta levegő védelmét és a törvényi megfelelőséget. Ezzel a döntéssel hosszú éveken át közvetlenül hozzájárulhattak a légzőszervi megbetegedések és a korai halálozások számának növekedéséhez Európa-szerte.
A gigantikus pert elindító 1,6 millió brit autós jelenleg a felelősség megállapítására vár. A perben érintett öt vezető alperes védekezése alapvetően arra épül, hogy a rendszereik nem csalásra szolgáltak, hanem a motor fizikai védelmét biztosították a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokkal szemben, ami a hatályos európai szabályozás szerint bizonyos keretek között engedélyezett technológiai lépés volt.
A védelem érvei
| Gyártó vállalat | Hivatalos bírósági álláspont és érvelés |
|---|---|
| Mercedes-Benz | A kereset teljesen megalapozatlan, a szoftveres módosítások kizárólag komplex motorvédelmi célokat szolgáltak. |
| Ford | A vádakat elutasítják, a felperesek által benyújtott technikai érvelést tudományosan megalapozatlannak tartják. |
| Renault | A perek indításakor nem állt rendelkezésre koherens szakértői bizonyíték, a járművek megfeleltek az akkori normáknak. |
| Stellantis (Peugeot/Citroën) | A kérdéses modellek értékesítésük időpontjában minden hatályos és releváns jogszabályi előírásnak maximálisan megfeleltek. |
A dominóeffektus és a globális következmények
Bár a mostani tárgyalássorozat közvetlenül öt márkát érint, a Legfelsőbb Bíróság döntése kötelező érvényű precedenst teremt a háttérben várakozó többi gyártó számára is. Olyan márkák ügyei függnek a mostani ítélettől, mint a BMW, a Toyota, a Vauxhall-Opel vagy éppen a Jaguar Land Rover. Ha a bíróság kimondja a jogsértést, a kártérítési összegek globálisan a tízmilliárd fontos nagyságrendet is elérhetik, ami alapjaiban forgathatja fel a hagyományos autógyártás pénzügyi stabilitását.
Magyarországi szempontból a per kimenetele különösen kritikus, hiszen a hazai utakon futó használt dízelautó-állomány jelentős része éppen a nyugat-európai piacokról beáramló, érintett évjáratokból származik. Ha a londoni bíróság jogerősen elmarasztalja a gyártókat, az a közép-kelet-európai régióban is elindíthatja a fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi jogi lépések hullámát, teljesen átértékelve a használt dízeles járművek piaci pozícióját.
A három hónapon át tartó intenzív bizonyítási szakasz és a záróbeszédek után a bíróság határozata 2026 nyarán várható. Amennyiben a felelősséget megállapítják, az eljárás egy második, a konkrét kártérítési összegek meghatározására fókuszáló szakasszal folytatódik.
