Azonnali készpénz helyett a távoli, de magasabb fizetést választják a türelmesebb érettségiző fiatalok. A Koppenhágai Egyetem kutatói valódi pénzes kísérletekkel bizonyították, hogy a személyes türelem és a kockázatvállalási kedv alapjaiban határozza meg a továbbtanulási döntéseket.
Az érettségi előtt álló diákok döntései nem csupán az iskolai osztályzatoktól vagy a szülők vagyoni helyzetétől függenek. A PNAS tudományos folyóiratban közzétett nagyszabású kutatás rávilágított arra, hogy az egyéni gazdasági preferenciák – mint a türelem és a bizonytalanságtűrés – közvetlenül alakítják, milyen képzési formát választ valaki a felsőoktatásban. Ez a választás pedig évtizedekre kijelöli az egyén jövedelmi pályáját és karrierjét a munkaerőpiacon.
Valódi pénzügyi döntésekkel mérték a döntéshozatalt
A kutatócsoport több mint 3000 dán, 18 és 19 év közötti fiatal bevonásával végzett ösztönzött online kísérletet pontosan abban az életszakaszban, amikor a résztvevők a felsőoktatási jelentkezés előtt álltak. A vizsgálat során nem egyszerű kérdőívekre támaszkodtak, hanem valós pénzbeli tétet tartalmazó választás elé állították a tinédzsereket. Az egyik feladatban arról kellett dönteniük, hogy egy kisebb összeget vesznek át azonnal, vagy inkább várnak egy későbbi, de jóval nagyobb kifizetésre. Egy másik tesztben a biztos készpénz és egy kockázatos, de magasabb hozamot ígérő lehetőség között mérlegelhettek.
A kísérleti döntéseknek valódi következményük volt: a választások egy részét véletlenszerűen kiválasztva ténylegesen kifizették a résztvevőknek a dán MobilePay alkalmazáson keresztül, átlagosan mintegy 250 dán korona értékben. Ez a módszertani megközelítés lehetővé tette, hogy az elméleti válaszok helyett a diákok valós pénzügyi viselkedését mérjék fel. A dániai részletes adminisztratív adatbázisok segítségével a kutatók ezt követően összekapcsolták a kísérleti eredményeket a fiatalok tényleges egyetemi jelentkezéseivel, a kiválasztott szakok képzési idejével és a diplomások átlagos életpálya-jövedelmével.
A türelem mértéke több évvel meghosszabbíthatja a tanulmányokat
Az adatok elemzése során egyértelmű összefüggés rajzolódott ki. Azok a fiatalok, akik a kísérletben nagyobb türelemről tettek tanúbizonyságot, lényegesen nagyobb valószínűséggel jelentkeztek hosszabb képzési idejű, ám a munkaerőpiacon meredekebb bérnövekedést kínáló egyetemi programokra. Ha a jelentkezőket egy 1-től 100-ig terjedő skálán rangsorolják a türelem mértéke szerint, tíz hellyel való előrelépés átlagosan csaknem másfél évvel hosszabb tanulmányi idő vállalásával jár együtt.
A hosszabb egyetemi képzések – mint például az ötéves mesterképzések – komoly áldozatot követelnek a diákoktól: a tanulmányi évek alatt le kell mondaniuk a teljes munkaidős keresetről és az azonnali pénzügyi függetlenségről. A türelmesebb diákok képesek elviselni ezt a jelenbeli veszteséget a jövőbeli magasabb fizetés és a kedvezőbb karrierkilátások reményében. A türelmetlenebb fiatalok ezzel szemben a rövidebb, gyorsabb elhelyezkedést biztosító képzéseket részesítik előnyben, még akkor is, ha azok hosszú távú jövedelemnövekedési lehetőségei korlátozottabbak.
A kockázatkerülés és a kiszámítható karrierutak
A türelem mellett a kockázati beállítottság is meghatározó tényezőnek bizonyult. A kísérletben kockázatkerülőként viselkedő tinédzserek jellemzően olyan szakokat választottak, amelyek stabil, kiszámítható jövedelmet és alacsony munkanélküliségi kockázatot garantálnak. A felmérés rámutatott, hogy míg az ötéves közgazdasági képzést végzettek átlagos éves bérnövekedése eléri a 11,5 százalékot, addig a hároméves gyógytornász szakképzettséggel rendelkezők esetében ez az érték 6,3 százalék. A kockázatot kerülő fiatalok túlnyomórészt az utóbbihoz hasonló, biztonságosabb opciókat részesítették előnyben.
Ez a mintázat még azután is megmaradt, hogy a kutatók kontrollálták a középiskolai tanulmányi átlagot, valamint a szülők iskolai végzettségét és vagyoni helyzetét. Az eredmények szerint a türelem nagyjából negyedannyira magyarázza a képzés hosszát, mint a tanulmányi eredmények, míg a kockázati beállítottság a leendő jövedelem ingadozására van hasonló mértékű hatással, mint a megszerzett osztályzatok.
Az egyéni preferenciák hatása a társadalmi egyenlőtlenségekre
A kutatást vezető szakemberek hangsúlyozzák, hogy a gazdasági preferenciák önmagukban nem magyarázzák meg a társadalmi egyenlőtlenségek kialakulását, ám lényeges és korábban gyakran figyelmen kívül hagyott tényezőt jelentenek. Bár a magasabb végzettségű szülők gyermekei átlagosan valamivel türelmesebbnek bizonyultak, az egyéni döntési preferenciák variációjának túlnyomó része független a családi háttértől.
A feltárt összefüggések komoly tanulsággal szolgálnak az oktatáspolitika és a pályaválasztási tanácsadás számára. Ha az oktatási rendszerekben korai stádiumban segítik a fiatalok jövőorientált gondolkodásának és tudatos döntéshozatalának fejlődését, az jelentősen hozzájárulhat a hosszú távú bérkülönbségek mérsékléséhez. A felsőoktatási rendszerek és az ösztöndíjprogramok kialakításakor így a tanulmányi eredmények mellett a diákok idő- és kockázati preferenciáit is célszerű figyelembe venni.
