Néhány évtizeddel a középkor után derül ki igazán, mit tesz a mai mozgás a szellemi frissességgel. A San Antonio-i Texasi Egyetem Egészségtudományi Központjának (UT Health San Antonio) kutatói kimutatták, hogy a középkorban végzett testmozgás és az optimális vércukorszint évtizedekkel később is lassítja a kognitív hanyatlást. A tudományos vizsgálat rámutat arra is, hogy az életmódbeli tényezők agyvédő hatása eltérő mintázatot mutathat a különböző etnikai csoportoknál.
A demencia és az Alzheimer-kór világszerte egyre több embert érint a várható élettartam növekedésével párhuzamosan. Az Egyesült Államokban jelenleg mintegy 6,7 millió ember él Alzheimer-kórral, ám a szakértői becslések szerint a megbetegedések csaknem 40 százaléka visszavezethető módosítható életmódbeli kockázati tényezőkre. A szív- és érrendszer állapota alapvetően befolyásolja az agy öregedési ütemét, így a megelőzés kulcsa a fiatalabb felnőttkorban megszerzett mindennapi szokásokban rejlik.
San Antonio-i több évtizedes adatsorok a megelőzés szolgálatában
A most nyilvánosságra hozott elemzés különlegessége abban áll, hogy egyedülálló, több évtizedes követési időszakra épül. A szakemberek 402 San Antonio-i lakos adatait dolgozták fel, akik átlagosan 57,9 évesek voltak a kiindulási felméréskor, és 58,5 százalékuk volt nő. A résztvevők 52 százaléka mexikói amerikai, míg 48 százalékuk nem spanyol ajkú fehér felnőtt volt, ami ritka lehetőséget nyújtott a két csoport közvetlen összehasonlítására.
A kutatócsoport két korábbi, hosszú távú felmérés adatait kapcsolta össze. A San Antonio Heart Study még 1979-ben indult a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek okainak feltárására, több mint 5000 ember bevonásával. Ezt követően a San Antonio Longitudinal Study of Aging nevű projekt kísérte figyelemmel ugyanezen népesség öregedési folyamatait és krónikus betegségeit. A középkori keringési egészséget az Amerikai Szív Egyesület hétfaktoros Life’s Simple 7 szempontrendszerével értékelték, amely az étrendet, a dohányzást, a fizikai aktivitást, a vérnyomást, a testtömegindexet, a koleszterinszintet és az éhgyomri vércukrot foglalja magában.
A kognitív képességeket kilenc és fél év alatt akár négy alkalommal is felmérték a standard, 11 kérdésből álló Mini-Mental State Examination (MMSE) teszttel. Ez a mérőeszköz pontos képet ad a memória, a figyelem és a gondolkodási sebesség változásairól az idő múlásával. A kutatók statisztikai modellekkel szűrték ki a kor, a nem, a jövedelem és az iskolai végzettség befolyásoló hatásait.
Eltérő védőfaktorok a mexikói amerikai és a fehér lakosság körében
Az elemzés váratlan és figyelemreméltó különbségeket tárt fel az etnikai csoportok között. A mexikói amerikai résztvevőknél a fizikai aktivitás bizonyult a legerősebb védőtényezőnek: a mozgásszegény életmód feladása és bármilyen szintű rendszeres testmozgás jelentősen lassította a kognitív hanyatlást. Ezzel szemben a nem spanyol ajkú fehér alanyoknál az alacsonyabb, 126 mg/dl alatti éhgyomri vércukorszint fenntartása mutatta a legszorosabb összefüggést a szellemi képességek megőrzésével.
Janette Vazquez, a tanulmány első szerzője, a Glenn Biggs Alzheimer- és Idegrendszeri Betegségek Intézetének posztdoktori kutatója kiemelte, hogy a középkori testmozgás és az optimális glükózszint évtizedekkel később is érezhető haszonnal jár az agy számára. Ugyanakkor hozzátette, mivel az eredmények eltértek a populációk között, nagyobb mintákon végzett további vizsgálatokra van szükség a különbségek megerősítéséhez.
Claudia Satizabal, a kutatás társszerzője és az UT Health San Antonio egyetemi docense hangsúlyozta, hogy a mozgás iránti ajánlások kapcsán gyakori tévhit, hogy csak a kemény edzés számít. A mindennapi könnyű mozgási formák, mint a séta, a kertészkedés, a tánc vagy a házimunka is érdemi támogatást nyújtanak az agynak. Ez különösen lényeges megállapítás, hiszen a hispán közösségekben magasabb a cukorbetegség és az Alzheimer-kór előfordulási aránya, mégis alulreprezentáltak a tudományos kutatásokban.
A megelőzés új szemlélete az idegrendszeri betegségek elleni küzdelemben
A kutatás eredményei elmozdulást sürgetnek az egészségügyi megelőzési stratégiákban. Ahelyett, hogy egyetlen életkorban készítenének pillanatfelvételt az ember keringési állapotáról, a kardiovaszkuláris egészség folyamatos nyomon követésére van szükség a teljes életút során. A túlsúly és a magas vércukorszint krónikus gyulladást, metabolikus zavarokat és idegrendszeri károsodást okozhat, amelyek évtizedek alatt halmozódnak fel a szervezetben.
Az eredmények azért is értékesek, mert bizonyítják: a kognitív hanyatlás lassítása nem feltétlenül igényel elérhetetlen vagy drága orvosi beavatkozásokat. Az ülő életmód csökkentése és az anyagcsere folyamatos egyensúlyban tartása olyan elérhető eszközök, amelyekkel a középkorú felnőttek aktívan tehetnek saját időskori szellemi épségükért.
A vizsgálatban részt vevő alanyokat jelenleg a San Antonio Heart and Mind Study elnevezésű új projektbe vonják be. Ebben a fejlett agyi képalkotó eljárások és részletes neurológiai vizsgálatok segítségével azt elemzik majd, miként alakítják át a szív- és érrendszeri tényezők az agy szerkezetét az évtizedek során.
Felhasznált tudományos források
- ScienceDaily – A little movement in midlife could pay off for your brain years later
- Alzheimer’s & Dementia: Behavior & Socioeconomics of Aging – Longitudinal association between midlife cardiovascular health and cognitive change in a bi-ethnic cohort
- UT Health San Antonio Newsroom – Midlife physical activity and cognitive decline study
