A Földön épülő adatközpontok hatalmas energia- és vízigénye egyre nagyobb társadalmi és környezeti feszültségeket szül. A probléma áthidalására a Google egy szokatlan koncepcióval állt elő: a mesterséges intelligencia futtatásához szükséges számítási kapacitás egy részét alacsony Föld körüli pályára költöztetné. A vállalat Project Suncatcher néven futó kutatási programja elért ahhoz a mérföldkőhöz, hogy élesben is kipróbálja a technológiát a világűrben.
Négy TPU chip egy hűtőszekrény méretű műholdban
Az első prototípus, egy hűtőszekrény méretű műhold október 1-jén indul útnak a SpaceX Transporter-18 nevű küldetésén, egy Falcon 9 hordozórakéta fedélzetén. A Planet Labs közreműködésével készült eszköz belsejébe a Google négy saját fejlesztésű Tensor Processing Unit (TPU) gyorsítóját építették be. Az orbitális teszt elsődleges célja nem egy azonnal használható felhőszolgáltatás elindítása, hanem a hardver túlélőképességének és viselkedésének felmérése.
A világűr környezete rendkívül megterhelő az elektronika számára, így a Google mérnökei több kritikus tényezőt vizsgálnak:
- A rakéta indításával járó vibrációt és a megterhelő, 10G feletti gyorsulási erőket.
- A kozmikus sugárzás és a protonnyalábok okozta memóriahibákat, úgynevezett bitátfordulásokat.
- A vákuumban fellépő extrém hőmérsékleti ingadozásokat és a hűtési korlátokat.
A hőkezelés a legnagyobb kihívás
A szárazföldi adatközpontokban használt léghűtés vagy folyadékhűtés a világűr vákuumában nem alkalmazható, mivel ott a hő kizárólag hősugárzással vezethető el. A Google hőcsövek és radiátorok kombinációjából álló egyedi hűtőrendszert tervezett a műholdhoz, ám a hőelvezetési kapacitás jelenleg erősen korlátozott. A tesztek során a négy chip mindössze 15 perces ciklusokban tud majd működni, ami után le kell állítani őket, hogy a radiátorok lehűlhessenek.
Bár az első kísérlet során a napelemek mindössze 1 kilowatt energiát termelnek, a hosszú távú elképzelés lényege pont a napenergia kihasználása. A Föld körüli pályán keringő műholdak szinte folyamatosan kapnak napsugárzást, így akár nyolcszor több energiát tudnak hasznosítani, mint a földfelszíni napelemparkok. A Google tervei szerint 2027-ben újabb műholdakat lőnek ki, hogy teszteljék a közöttük lévő nagy sebességű, lézeres adatátvitelt is.
