Miközben az emberek a lakásukba húzódhatnak a futótűz füstje elől, a vadállatok kénytelenek a szabadban átvészelni a veszélyt. A kutatók eddiig keveset tudtak arról, pontosan mekkora füstterhelést szenvednek el a vadon élő fajok. A hivatalos légszennyezettségi állomások ugyanis a városokban működnek, míg a vadállatok eldugott erdei és hegyi élőhelyeken tartózkodnak.
A Colorado Állami Egyetem és az amerikai erdészeti szolgálat szakemberei egy olyan napelemes eszközt készítettek, amely a meglévő nyomkövető nyakörvekhez rögzíthető. A mindössze 100 dollárból megépíthető szerkezet félóránként méri a levegőben található finom porszemcsék koncentrációját, miközben a nyakörv GPS-koordinátákat és élettani adatokat is rögzít.
Meglepő különbségek a mérésekben
A kezdeti tesztek során az öszvérszarvasok környezetében mért levegőminőség akár tízszeresen is eltért a legközelebbi mérőállomás adataitól. Ez arra mutat rá, hogy a futótűz füstjének eloszlása a terepadottságok miatt rendkívül egyenetlen. Az állatok pontos terhelése így korábban szinte teljesen láthatatlan maradt a tudomány számára.
Az open-source formában kiadott fejlesztés célja, hogy a természetvédelmi szakemberek pontosabb képet kapjanak a füst hatásairól. Az adatok segítségével hatékonyabban tervezhetők meg az ellenőrzött égetések és a védelmi intézkedések is.
A kutatók a jövőben több állatfajnál kívánják alkalmazni a technológiát, hogy feltárják a füst hosszú távú élettani hatásait.
