Komoly ellenállásba ütközött Donald Trump legújabb kereskedelmi elképzelése a mesterséges intelligenciával foglalkozó technológiai vállalatok körében. Donald Trump adminisztrációja a külföldről származó félvezetők és az azokra épülő adatközponti szerverek megadóztatását fontolgatja, ami az iparági szereplők szerint alapjaiban fenyegeti az amerikai technológiai fölény megőrzését. Az iparág képviselői úgy vélik, a javasolt intézkedések a lehető legkedvezőtlenebb módon nyúlnak a globális ellátási láncokhoz.
A kiszivárgott tervek alapján a Fehér Ház nem csupán az alkatrész szintű félvezetőkre, hanem a belőlük készült végtermékekre – köztük a hálózati szerverekre, laptopokra és játékkonzolokra – is kiterjesztené a védővámokat. Az intézkedés közvetlenül érintené a Microsoft, a Google és a Meta által épített nagyméretű adatközpontokat, amelyek működtetéséhez jelenleg elengedhetetlen az ázsiai beszállítóktól származó fejlett chipek behozatala.
Összeütközésben az amerikai chipgyártási és AI-dominanciai célok
A tervezett védővámok hátterében az az adminisztrációs szándék áll, hogy a félvezetőgyártást visszatelepítsék az Egyesült Államok területére. Ugyanakkor Donald Trump párhuzamosan kijelentette, hogy Amerika elsődleges célja a globális mesterséges intelligencia verseny megnyerése. A szektor vezetői szerint a két törekvés ebben a formában éles ellentmondásba kerül egymással.
Az adatközpontok építése és felszerelése dollárbilliós beruházásokat igényel, a felhasznált legfejlettebb chipek több mint 90 százalékát azonban Tajvanon állítják elő. Ha a kormányzat megnehezíti a külföldi alkatrészek importját még azelőtt, hogy a belföldi gyárak felépülnének, az az amerikai fejlesztők versenyhátrányához vezet. A magasabb beviteli költségek lassíthatják az infrastruktúra kiépítését, így az amerikai cégek kevesebb erőforráshoz férhetnek hozzá a globális piacon.
Howard Lutnick javaslata és a belföldi kapacitáshiány szorítása
Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter olyan keretrendszert támogat, amely az importvámok alóli mentességet a vállalatok belföldi beruházásaihoz kötné. Az elképzelés szerint a cégek csak akkor hozhatnának be vámmentesen külföldi félvezetőket, ha kötelezettséget vállalnak arra, hogy az Egyesült Államok területén is bővítik a gyártókapacitásukat. A kiszabható tarifák mértéke akár a 100 százalékot is elérheti az ázsiai partnerekkel folytatott tárgyalások eredményétől függően.
A Szilícium-völgy képviselői azonban felhívják a figyelmet arra, hogy egy modern chipgyár felépítése évekig tart és több milliárd dolláros ráfordítást igényel. A mesterséges intelligencia modellek tanításához szükséges számítási kapacitás iránti kereslet viszont azonnal jelentkezik. A technológiai lobbicsoportok szerint a korábban biztosított adatközponti mentességek eltörlése működési bizonytalanságot teremt a teljes szektorban.
Félvezetőhiány és dráguló számítási kapacitások a piacon
A vámtervek híre a pénzügyi piacokat is megmozgatta, és a memóriachip-gyártók részvényárfolyamaiban ingadozást váltott ki. A szakértők kiemelik, hogy a memóriachipek piacán amúgy is szűkös a kínálat, így a kereskedelmi korlátozások tovább növelik a felhőszolgáltatások és az adatközponti infrastruktúra árát.
Elemzők szerint a vámok kockázatot jelentenek a kisebb technológiai vállalkozásokra és a startupra is, amelyek nem rendelkeznek akkora tőkével, mint az ágazat óriásvállalatai. Ha a számítási kapacitások elérése drágábbá válik, a fejlesztési költségek növekedése végső soron a lakossági és vállalati felhasználókra hárul majd. Trump döntése így nem csupán a technológiai szektort, hanem a szélesebb gazdasági környezetet is befolyásolhatja a következő években.
