Közép-Ázsia jellegzetes, egyenetlen domborzatát és hegyvidékeit nem az éghajlatváltozás vagy a földköpeny áramlásai alakították ki a dinoszauruszok korában, hanem a rég elfeledett Tethys-óceán tektonikus mozgásai. Egy friss geológiai kutatás rávágott arra a meglepő tényre, hogy a hatalmas víztömeg mélyén zajló lemeztektonikai folyamatok több ezer kilométeres távolságban is képesek voltak hegyláncokat gyűrni a magasba, jóval a Himalája felemelkedése előtt.
A Tethys-óceán távoli hullámai
Az Adelaide-i Egyetem kutatói évtizedek kőzetmintáit és geológiai adatait összegezve kimutatták, hogy a Közép-Ázsiában (főként a mai Kazahsztán, Üzbegisztán és Nyugat-Kína területén) megfigyelhető mezo-cenozoikumi intenzív hegységképződési időszakok közvetlen egybeesést mutatnak a Tethys-óceán dinamikájával. A szakemberek korábban úgy vélték, hogy a helyi klímaváltozások vagy a földköpeny áramlási folyamatai játszották a főszerepet a táj formálásában, az új modellek azonban cáfolják ezt: a régió az elmúlt 250 millió év jelentős részében száraz, arid éghajlatú maradt, így az eróziós hatások minimálisak voltak.
A lemeztektonikai dominóeffektus mechanizmusa
A Communications Earth & Environment című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a Tethys-óceán aljzatát alkotó óceáni kéreg szubdukciós (alábukási) zónáiban fellépő hátráló mozgás (úgynevezett roll-back folyamat) hatalmas feszültséget generált. Ez a távoli tektonikus húzóhatás tovagyűrűzött a szárazföld belseje felé, és a kontinens belsejében található ősi varratvonalakat, korábbi törésvonalakat reaktiválta. A feszültség hatására egymással párhuzamos hegyvonulatok és magaslatok emelkedtek ki a felszínből, amelyek közvetlen tanúi voltak a kréta időszakban élő dinoszauruszok mindennapjainak.
Globális hatások és a kutatás jelentősége
A felfedezés alapjaiban változtatja meg a geológusok azon elképzeléseit, hogy a tektonikus erők mekkora távolságra képesek kifejteni a hatásukat a lemezszegélyektől. Bebizonyosodott, hogy egy óceán bezáródása és belső dinamikája akár több ezer kilométerre lévő szárazföldi területek morfológiáját is képes radikálisan átformálni. Ez a modell a jövőben segíthet más kontinensek ősi, lemezperemektől távoli hegyláncainak kialakulását is jobban megérteni.
Összefoglaló adatok a kutatásról
| Vizsgált tényező | Kutatási eredmény részletei |
|---|---|
| Vezető intézmény | Adelaide-i Egyetem (University of Adelaide) |
| Fő hajtóerő | A Tethys-óceán szubdukciós zónáinak tektonikai feszültsége (lemeztektonika) |
| Kizárt tényezők | Klímaváltozás, köpenyáramlások (elenyésző szerep) |
| Érintett időszak | Mezo-cenozoikum, kiemelten a kréta időszak (az elmúlt 250 millió év) |
| Érintett régiók | Közép-Ázsia (Kazahsztán, Üzbegisztán, Nyugat-Kína) |
| Publikáció helye | Communications Earth & Environment |
Magyar vonatkozások
Bár a kutatás fókuszában Közép-Ázsia áll, a Tethys-óceán evolúciója a Kárpát-medence és Magyarország földtani szerkezetére is alapvető hatással volt. A hazánk hegységeiben (például a Bakonyban vagy a Gerecsében) megtalálható mezozoikumi mészkőformációk és tengeri üledékek szintén a Tethys-óceán különböző medencéiben rakódtak le. Az adelaide-i kutatók által leírt globális feszültség-továbbgyűrűzési modellek pontosabbá tehetik a dunántúli és kárpáti takarórendszerek, valamint az egykori mikrolemezek mozgásának rekonstrukcióját is.
A geológia jövőbeli kilátásai
A tanulmányban alkalmazott termáltörténeti modellek és a több évtizedes kőzetadatok integrációja új korszakot nyit a numerikus földtani modellezésben. A kutatók célja, hogy a Közép-Ázsiában sikeresen alkalmazott módszertant kiterjesszék más, jelenleg inaktív vagy fosszilis szubdukciós zónák környezetére is, amivel pontosabb képet kaphatunk a Föld múltbéli és jövőbeli lemezmozgásairól.
