Drasztikusan zsugorodott a vadon élő állatok megfigyelt populációinak létszáma az elmúlt öt évtizedben. Az átfogó tudományos elemzések szerint a megfigyelt gerinces fajok állományai átlagosan 73 százalékos hanyatlást szenvedtek el 1970 és a legutóbbi adatgyűjtési időszak között. Ez a változás jól mutatja a globális ökoszisztémákra nehezedő emberi nyomást és a természetes élőhelyek pusztulásának mértékét. A felmérés…
Évtizedeken át biztos menedéknek tűntek a magashegyi hegyoldalak, ám az extrém szárazság felmorzsolta a természetes véderőt. A svájci erdők felső zónáiban élő fák teherbírása végleg kimerülni látszik, ahogy a sorozatos nyári kánikulák és a vízhiány elérik a 2200 méteres tengerszint feletti magasságot is. A Frontiers in Forests and Global Change című szakfolyóiratban publikált kutatás szerint…
Míg a nyári hőségben kiszárad a táj, a hódok építette völgyek üde zöld oázisként virulnak. A somerseti Holnicote birtok körüli területek a kánikula heteiben teljesen elsárgultak és porossá váltak, ám az eurázsiai hódok által lakott völgyrészlet feltűnően zöld és életteli maradt. Ez az apró, nedves menedék pontosan megmutatja, milyen szerepet tölthetnek be a vízgyűjtők visszaállításában…
Versenyt fut az idővel a természetvédelem, miközben az életmentő adatok évekre megragadnak a bürokrácia útvesztőiben. A biológiai sokféleség állapotát rögzítő megfigyelések gyakran túlságosan lassan jutnak el a döntéshozókhoz, így a beavatkozások évekkel lemaradnak a valós környezeti pusztulás mögött. Az élővilág pusztulásának megállításához elengedhetetlen, hogy a terepi észlelésekből naprakész, cselekvésre alkalmas információ váljon, még mielőtt egy-egy…
Helyreállt a tudományos közvélekedés a nyugat-afrikai partoknál fekvő tengeri ökoszisztémákról, miután a legújabb vizsgálatok egy eddig pusztulásra ítéltnek vélt korallzátonyt tártak fel. A területet több mint hatvan éve könyvelték el biológiailag inaktívként, ám a technológiai váltás alapjaiban írta át a térség természetvédelmi megítélését. A technológia, amely újraírta a térképeket Az 1960-as évek kezdetlegesebb mérési technikái…
Kettős szorításba kerültek a fák az ázsiai óriásbirodalom legfontosabb ökológiai védvonalában, amikor a Jangce-medence történetének egyik legsúlyosabb aszály- és hőhullám-kombinációja söpört végig a régión. A felmelegedés és a vízhiány együttes támadása ritka lehetőséget biztosított a kutatóknak arra, hogy élesben vizsgálják meg a különböző erdőtípusok túlélési stratégiáit. A friss műholdas adatokon alapuló elemzések tiszta képet mutatnak:…
A biológusokat Charles Darwin óta foglalkoztatja a kérdés, hogy bizonyos idegenhonos növényfajok miért válnak agresszív, mindent kiszorító invazív kártevőkké, míg mások észrevétlenül beilleszkednek az új ökoszisztémába. A választ eddig a túl specifikus esettanulmányok miatt nem sikerült általános szabályrendszerbe foglalni. A University of California – Santa Barbara (UCSB) kutatói a Proceedings of the National Academy of…
A tengeri ökoszisztémák alapköveinek számító tengerifű-mezők fennmaradásával kapcsolatban tettek kulcsfontosságú felfedezést biológusok. A korábbi tudományos konszenzussal ellentétben a tengerifű nem csupán klónozza önmagát a növekedése során, hanem ivaros szaporodás útján teljesen új genetikai egyedeket hoz létre. Ez a felismerés alapvetően változtatja meg a víz alatti rétek helyreállítására és megőrzésére irányuló természetvédelmi stratégiákat, mivel a magasabb…
Az Epic Games vezérigazgatója, Tim Sweeney ismét bizonyította, hogy nemcsak a videojáték-ipar egyik legmeghatározóbb alakja, hanem a természetvédelem elkötelezett támogatója is. A milliárdos üzletember az elmúlt években több mint 50 000 hektárnyi erdőt és természetes területet vásárolt fel Észak-Karolinában, kifejezetten azért, hogy ezek a régiók érintetlenek maradjanak, és ne lehessen ipari célokra felhasználni őket. Észak-Karolina…
