Az Európai Űrügynökség (ESA) frissen közzétett kutatási eredményei rávilágítottak arra, hogy a 2024 májusában tapasztalt rendkívüli naptevékenység milyen mértékben formálta át ideiglenesen a Mars környezetét. A mérések szerint a napszél és a koronakidobódás (CME) együttes hatása olyan folyamatokat indított el a vörös bolygó légkörében, amelyekre korábban csak elméleti modellek léteztek, de közvetlen bizonyítékunk kevés volt….
A Mars kutatása során az egyik legvitatottabb kérdés évtizedek óta az, hogy milyen volt a bolygó éghajlata több milliárd évvel ezelőtt. Bár a felszínen látható kiszáradt folyómedrek és delták egyértelműen folyékony víz jelenlétére utalnak, a korábbi éghajlati modellek gyakran egy fagyos, jeges égitest képét festették le, ahol a víz csak időszakosan, becsapódások vagy vulkáni tevékenység…
Úgy tűnik, a sci-fi írók és az elméleti fizikusok után most a mérések is igazolták azt, amit Albert Einstein már több mint száz éve megjósolt: az idő nem állandó, és a Marson a másodpercek bizony szaporább léptekkel haladnak, mint a Földön. A legfrissebb kutatások és a NIST (National Institute of Standards and Technology) fizikusainak precíziós…
A NASA Perseverance marsjárója áttörő felfedezést tett, amivel végre pont kerülhet egy évtizedek óta tartó vitára: a vörös bolygón is léteznek elektromos kisülések, amik a földi statikus villámláshoz hasonlítanak. Egy francia vezetésű kutatócsoport a rover mikrofonjával rögzített hanganyag elemzése során talált egyértelmű akusztikus jeleket, amelyek a Marson tomboló porviharok és porördögök által keltett „mini-villámok” létezését…
A Perseverance marsjáró egy különös, körülbelül 80 cm átmérőjű kőzetet azonosított a Jezero‑kráter délnyugati részén, amely összetételében vasban és nikkelben gazdag — a kutatók szerint ez arra utal, hogy a Phippsaksla feltehetően nem eredeti marsi képződmény, hanem meteorit lehet. Ez az új felfedezés jelentős betekintést adhat a vörös bolygó meteorit-becsapódásainak történetébe és geológiai múltjába. Előzmények…
A NASA Curiosity marsjárója a Gale-kráterben olyan apró, korallszerű kőzetalakzatokat örökített meg a felszínen, amelyek geológiai folyamatokra utalnak, nem pedig életnyomra. A felfedezés újabb bizonyítékkal szolgál Mars egykori jeges–nedves múltjára. Mi látható a képeken? 2025. július 24-én, a misszió 4 608. marsi napján (Sol) készült felvételen a Curiosity apró (kb. 2,5 cm átmérőjű), korallágakra emlékeztető…
1. Mars és Regulus együttállása – június 16-ánA Guardian, Astronomy.com és NASA mind megerősítik, hogy 2025. június 16-án este a Mars közelségbe kerül a Regulus csillaggal, a Leo csillagkép legfényesebb csillagával kb. 0,5–0,8°‑ra lesznek egymástól, szabad szemmel jól láthatóak, binokulárral vagy távcsővel pedig már együtt fogják látni őket. 2. Geomágneses zavar és sarki fény –…