Súlyos jogi csatározás bontakozott ki a zenekiadók és a mesterséges intelligencia fejlesztői között Kalifornia szövetségi bíróságán. A Sony Music Publishing és a Warner Chappell Music közös keresetben támadta meg az Anthropic vállalatát zenei alkotások tömeges eltulajdonítása miatt. A zeneipari óriások azzal vádolják az AI-fejlesztőt, hogy engedély nélkül, illegális letöltőoldalakról származó adatokkal tanította be népszerű nyelvi modelljét, a Claude-ot.
Tízezer elcsent dalszöveg és a személyes felelősségre vonás
A benyújtott 48 oldalas bírósági kereset szerint az Anthropic felületesen kezelt minden szerzői jogot, amikor dalok tízezreit gyűjtötte be az engedélyköteles adatbázisok megkerülésével. A kiadók állítása alapján a Claude fejlesztése során olyan legendás slágereket használtak fel felhatalmazás nélkül, mint Marvin Gaye-től az Ain’t No Mountain High Enough, a Bon Jovi Livin’ on a Prayer című száma, vagy éppen Taylor Swift Paper Rings című dala. A vád szerint a nyelvi modell nem csupán elemzi a megadott szövegeket, hanem felhasználói kérésre szinte szóról szóra képes reprodukálni is azokat, ami közvetlen konkurenciát támaszt a hivatalosan licencelt felületekkel szemben.
A mostani jogi eljárás különlegessége, hogy a kiadók a vállalati entitáson túl név szerint megnevezték az Anthropic vezérigazgatóját, Dario Amodeit, valamint a cég társalapítóját, Benjamin Mannt is. A kereset szerint a vezetők tudatosan hagyták jóvá a Kalifornia északi körzetének kerületi bíróságán tárgyalt ügyben szereplő, kalózhálózatokról történő adatelvételt. A zenekiadók állítása szerint a cég nem csupán letöltötte a védett műveket, de szisztematikusan eltávolította azokból a szerzői jogi metaadatokat is, hogy elfedje a források eredetét.
Több milliárd dolláros kártérítési követelés a bíróság előtt
A pénzügyi tét rendkívül magas, mivel a felperesek szigorú szankciókat követelnek minden egyes érintett zenemű után. A Sony Music és a Warner Chappell jogsértő munkánként akár 150 000 dolláros törvényi kártérítést követel, amit további 25 000 dolláros büntetéssel egészítenének ki minden olyan esetben, ahol a szerzői jogi azonosító információkat törölték. Mivel a panasz tízezres nagyságrendű dalra terjed ki, a teljes követelés összege a több milliárd dolláros tartományba esik.
A zeneipari szereplők emellett követelik az összes illegálisan megszerzett adatbázis, valamint a visszaélésekből származó betanítási fájlok végleges megsemmisítését. A kiadók jogi képviselői hangsúlyozták, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése nem épülhet a szellemi tulajdon rendszerszintű figyelmen kívül hagyására. Az ügy kimenetele alapjaiban határozhatja meg, hogy a technológiai szektor miként férhet hozzá a művészeti alkotásokhoz a jövőben.
A technológiai szektor és a kiadók összecsapásának kontextusa
Nem ez az első alkalom, hogy az Anthropic komoly jogi akadályokba ütközik az adatgyűjtési gyakorlata miatt. A vállalat nemrégiben egy könyvkiadók és szerzők által indított pert zárt le egy 1,5 milliárd dolláros egyezséggel, miközben a Universal Music Group és a Concord Music Group korábban indított, több milliárdos követelése továbbra is folyamatban van. A helyzet rávilágít arra az éles ellentétre, amely a generatív modellgyártók és a tartalomszolgáltatók érdekei között feszül.
A mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek sokáig a szabad adatfelhasználás elvére hivatkoztak, ám a bíróságok egyre szigorúbban bírálják el a nyilvánvalóan jogellenes forrásokból szerzett tanítóadatokat. Ha a bíróság a kiadóknak ad igazat, az kényszerű irányváltást hozhat az egész AI-iparágban, hiszen a modellek fejlesztőinek átláthatóbb és fizetős licencmegállapodásokat kell majd kötniük a jogtulajdonosokkal.
Az Anthropic szűkszavú nyilatkozatban reagált a megkeresésekre, jelezve, hogy nem értenek egyet a kiadók állításaival, és a bíróság előtt határozottan megvédik az álláspontjukat. A tárgyalássorozat kimenetele hosszú időre kijelölheti a mesterséges intelligencia és a szellemi tulajdonjogok érintkezési határait.
