Csendben emelik az árakat a tanuló szoftverek, miközben a cégek észre sem veszik a háttérben kialakuló kartellt. Az automatizált árazási algoritmusok világában a kereskedők sokszor azt hiszik, hogy agresszívan versenyeznek, miközben a gépek valójában elkerülik az árháborút.
A dinamikus árazó szoftverek elterjedésével a kiskereskedelemben, a benzinkutaknál, az ingatlanszektorban és a légitársaságoknál egyaránt megjelent egy sajátos jelenség. Amikor két rivális cég függetlenül elindítja saját, gépi tanulásra épülő árazási rendszerét, a modellek gyorsan megtanulják a piac működését. Ha az egyik szoftver csökkenti az árat, a másik azonnal reagál és visszavág, ami mindkét fél profitját rombolja. Ha viszont az algoritmus próbából árat emel, és a versenytárs gépe követi azt, mindkét vállalkozás nyeresége növekszik. A gépek emberi beavatkozás és külön megegyezés nélkül felismerik, hogy a tartósan magasabb árképzés kifizetődőbb, mint a folyamatos alávágás.
Próba és hiba útján kialakuló erőfölény
Ez a folyamat teljesen automatikusan, megerősítéses tanulási algoritmusok révén megy végbe. A szoftverek másodpercenként több ezer kísérletet és elemzést végeznek el. Nem tárgyalnak egymással, nem cserélnek érzékeny üzleti adatokat titkos csatornákon, és semmilyen írásos vagy szóbeli megállapodást nem kötnek. Ehelyett pusztán a nyilvánosan elérhető piaci reakciókból tanulják meg, hogy a békés együttélés magasabb profitszintet garantál. A vállalatvezetés a műszerfalra pillantva csupán annyit lát, hogy a margók stabilak és a bevételek növekednek, miközben fogalmuk sincs arról, hogy a szoftverük gyakorlatilag feladta a valódi árversenyt.
A kutatások és mérések igazolják, hogy az ilyen intelligens árazási rendszerek jelenléte jelentős áremelkedéshez vezet. Egy németországi üzemanyag-piaci vizsgálat kimutatta, hogy a szomszédos benzinkutak margói kizárólag akkor emelkedtek meg drasztikusan, amikor mindkét állomás áttért az automatizált árazásra. Ha csak az egyik helyen futott szoftver, a piaci verseny megmaradt. Az algoritmusok találkozása hozza létre azt a rejtett egyensúlyi állapotot, amit a szakemberek fantomkartellnek neveznek.
A jelenlegi versenyjog korlátai
A jogi szabályozás világszerte komoly kihívás előtt áll, ugyanis a hatályos kartelljogot emberi szándékra és dokumentálható megállapodásokra tervezték. A hatóságok hagyományosan akkor tudnak fellépni, ha a versenytársak vezetői titkos egyeztetéseken állapodnak meg az árak rögzítésében, vagy ha egy közös külső szoftverszolgáltatón keresztül koordinálják a piacaikat. Az önállóan tanuló algoritmusok által generált párhuzamos áremelés esetén viszont hiányzik a bizonyítható megállapodás és az összehangolt magatartás szándéka.
Amennyiben nem történt közvetlen adatcsere vagy tiltott megállapodás, a jelenlegi törvényi keretek között szinte lehetetlen szankcionálni az ilyen piaci torzulásokat. Emiatt a szabályozó hatóságok az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is gőzerővel keresik az új jogi és technológiai megoldásokat az algoritmikus kollúzió visszaszorítására.
