Elhagyja Kínát a Google Pixel: Vietnam és India veszi át a teljes gyártást

Pixel_11_Pro_Fold_Social.width-1300

Élesedő geopolitikai feszültségek közepette a Google teljesen kivezeti a Pixel eszközök gyártását Kínából.

A keresőóriás a teljes Pixel okostelefon-, okosóra- és fülhallgató-kínálatának az összeszerelését Indiába és Vietnamba helyezi át 2027-ig. A beszállítói lánc átszervezése mögött a Peking és Washington közötti feszültség, valamint a termelési kockázatok minimalizálása áll.

A döntés értelmében a Google fokozatosan leállítja a kínai üzemekben folyó munkát. A gyártópartnerek, köztük a Foxconn, a Pegatron és a Compal már korábban megkezdték kapacitásaik kiépítését a délkelet-ázsiai és dél-ázsiai régióban, most pedig a megrendelői igényekhez igazítva fejezik be az átállást. Az intézkedés célja egy olyan rugalmas ellátási lánc kialakítása, amely védett a vámháborúktól és a váratlan geopolitikai korlátozásoktól.

A vietnami próbagyártás adta meg a döntő lendületet

A teljes kivonulás előkészítése nem egyik napról a másikra történt. A vállalat a Pixel 11 széria fejlesztését és gyártási folyamatainak tesztelését már teljes egészében Vietnamban végezte el. Egy csúcskategóriás okostelefon összeszerelése nagyságrendekkel összetettebb folyamat, mint az okosórák vagy a vezeték nélküli fülhallgatók gyártása. Mivel az összetett okostelefonos gyártósorok felállítása, a tesztelőberendezések beállítása és a gyártási folyamat finomhangolása zökkenőmentesen zajlott, a vezetés zöld utat adott a többi termékcsalád átköltöztetésének is.

Vietnam választása stratégiai szempontból is megalapozott. A Samsung az elmúlt évtizedben mintaszerű okostelefon-gyártási ökoszisztémát épített ki az országban, amelynek meglévő infrastruktúráját, beszállítói hálózatát és szakképzett munkaerejét a Google is hatékonyan tudja hasznosítani.

Kereskedelmi kockázatok nélkül távozik a cég a kínai piacról

A Google helyzete lényegesen eltér a többi amerikai technológiai óriásvállalatétól, például az Apple-től. Míg a cupertinói cég számára Kína egyszerre jelent elengedhetetlen gyártási bázist és az egyik legnagyobb felvevőpiacot, addig a Google hivatalosan egyáltalán nem értékesít Pixel okostelefonokat a kínai piacon. Ez a tény komoly mozgásteret biztosít a vállalat számára, hiszen a gyártás elköltöztetése nem veszélyezteti a helyi eladásokat, és nem teszi ki a céget közvetlen lakossági vagy politikai retorziónak.

Amennyiben a tervezett menetrend megvalósul, a Google válik a második olyan globális okostelefon-márkává a Samsung után, amely teljes egészében felszámolja okostelefon-gyártó kapacitásait Kínában. A Samsung még 2019-ben zárta be utolsó kínai üzemét, áttevve a súlypontot Vietnamba és Indiába.

Aktiválja felhős alkupozícióját a cég a dráguló alkatrészek ellen

A gyártási helyszínek átrendezése mellett a Google növekedési stratégiát folytat a hordozható eszközök szegmensében. A beszállítóknak adott jelzések alapján a cég 8-10 százalékos volumennövekedést céloz meg a Pixel telefonoknál, ami a tavalyi körülbelül 12 milliós darabszám után idén megközelítheti a 13 millió egységet. A növekedési kényszer hátterében az áll, hogy a vállalat a saját hardvereit tekintse az elsődleges csatornának a Gemini mesterségesintelligencia-szolgáltatások terjesztéséhez.

A célkitűzést ugyanakkor nehezíti az alkatrészárak, különösen a memóriamodulok globális drágulása. A Google a költségnyomás enyhítésére egyedi beszállítói stratégiát alkalmaz: a Pixel eszközökbe szánt memóriarendeléseket összevonja a felhőalapú adatközponti infrastruktúrájához szükséges megrendeléseivel. Így a Micron, a Samsung és az SK Hynix felé fellépve a felhőüzletág hatalmas tőkeerejét kihasználva tud kedvezőbb árakat el érni a mobilkomponensekre is.

Kétszereplősre szűkülhet a Kínán kívüli ázsiai gyártóhálózat

A globális technológiai szektor szereplői fokozatosan távolodnak az egyszereplős, Kína-központú gyártási modelltől. Az úgynevezett China Plus One stratégia helyét egyre inkább a teljes átállás veszi át az olyan vállalatoknál, amelyek mentesülnek a kínai belpiaci függőség alól. India a helyi gyártást ösztönző több milliárd dolláros állami támogatási programjaival, míg Vietnam az érett elektronikai beszállítói láncával vált a globális hardvergyártás új központjává.

Források: