Egymillió kikapcsolt gép sem biztos, hogy megállítja a lemezes kiadások fokozatos kivezetését a konzolpiacról. A DoesItPlay nevű játékmegőrző közösség kezdeményezésére augusztus 23. és 30. között digitális sötétségbe borulhat a PlayStation Network. A tiltakozók arra kérik a felhasználókat, hogy egy héten át ne jelentkezzenek be fiókjukba, ne játsszanak online, és ne vásároljanak a digitális áruházban.
A lemezmentes jövő és a digitális tulajdonjog kérdése
A tiltakozási hullám közvetlen előzménye, hogy a Sony megerősítette hosszú távú terveit, amelyek szerint a fizikai lemezek gyártása fokozatosan háttérbe szorul, sőt a következő években akár teljesen meg is szűnhet a konzolos kiadásoknál. A felháborodást tovább szította a vállalat felhasználási feltételekre vonatkozó emlékeztetője, amely nyomatékosította: a vásárlók a digitális áruházban vásárolt játékok esetében nem tulajdonjogot, csupán visszavonható licenccélú hozzáférést szereznek.
Ez a különbségtétel korántsem csak jogi elmélet. Az elmúlt időszakban több példa is mutatta, hogy licencmegállapodások lejártával a digitálisan megvásárolt tartalmak – filmek, sorozatok vagy játékszoftverek – végleg eltűnhetnek a felhasználók könyvtárából anélkül, hogy bármiféle kártérítést kapnának. A lemezes kiadások megőrzése a gyűjtők és megőrzéssel foglalkozó szervezetek számára az egyetlen biztos garancia arra, hogy a szoftverek évtizedekkel később is használhatók maradjanak.
Miért éppen a nyár utolsó hetére időzítették a tiltakozást?
A DoesItPlay szervezői szándékosan határozták meg az augusztus 23. és 30. közötti időszakot a kezdeményezett akcióra. A kiadott felhívás szerint a cél egy olyan összehangolt leállás, amely látható visszaesést produkál az aktív játékosszámokban és a tranzakciókban, miközben nem okoz helyrehozhatatlan kárt a független fejlesztőknek.
Az időzítés ugyanakkor szakmai vitákat váltott ki a közösségen belül. Augusztus utolsó hete a játékiparban hagyományosan csendesebb időszak, amikor nincsenek nagy PlayStation-exkluzív premierhírek. Ráadásul ez a heti periódus egybeesik a Gamescom rendezvénnyel is, ahol a legaktívabb játékosok közül sokan személyesen vesznek részt a kiállításon, így a konzolok használatának mellőzése számukra amúgy is természetes lenne.
Sokan túlságosan puha fellépésnek tartják az egyhetes szünetet
A tiltakozás hatékonyságát sokan megkérdőjelezik a fórumokon és a közösségi platformokon. Több elemző és játékos úgy véli, egy előre bejelentett, határozott lejárati dátummal rendelkező bojkottot a Sony könnyen átvészel anélkül, hogy érdemi stratégiai változtatásra kényszerülne.
A szigorúbb fellépést sürgető hangok szerint az egyhetes távolmaradás helyett érdemibb pénzügyi nyomást jelentene a PlayStation Plus előfizetések tömeges lemondása vagy az előre megrendelt digitális játékok visszatérítése. A hálózati szolgáltatásokból származó rendszeres bevételek csökkenése ugyanis közvetlenül érintené a vállalat pénzügyi mutatóit, míg a lemezes kiadások kivezetése a gyártási és logisztikai költségek jelentős megtakarításával jár a gyártó számára.
A játékipar gazdasági átalakulása és a gyűjtők félelmei
A fizikai adathordozók visszaszorulása a teljes szórakoztatóiparban zajló folyamat. A kiadók számára a digitális terjesztés magasabb profitmarzsot biztosít, mivel kiesik a lemeznyomás, a csomagolás, a szállítás és a kiskereskedelmi árrés költsége. Ezzel párhuzamosan megszűnik a használt játékok piaca is, ami a kiadók szempontjából kizárja a másodlagos értékesítésből eredő bevételkiesést.
A játékosok szempontjából ugyanakkor a másodlagos piac elvesztése a vásárlási opciók beszűkülését hozza magával. A használt lemezek eladása vagy elcserélése eddig költséghatékonyabbá tette a hobbhit sokak számára. Ha a lemezes kiadás végleg eltűnik, a konzoltulajdonosok teljesen a hivatalos digitális áruház árszabásának lesznek kiszolgáltatva. A tiltakozó akció kimenetelétől függetlenül a digitális és a fizikai terjesztés körüli vita rávilágít arra a feszültségre, amely a digitális kényelem és a valódi tulajdonjog között feszül a modern videojáték-iparban.
