Versenyt futnak az idővel az indo-csendes-óceáni korallzátonyok, ám a gyorsuló tengerszint-emelkedés hamarosan maga alá temetheti őket. A szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) kutatóinak elemzése alapján a térség zátonyainak 76 százaléka képtelen lesz lépést tartani az óceánok növekedésével, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi magas pályán marad.
A Nature Communications folyóiratban közzétett tanulmány évezredek geológiai adatait vizsgálva mutatott rá a zátonyfulladásként ismert jelenségre. A korallok és a mészvázat építő élőlények kalcium-karbonátot termelnek, amivel szüntelenül felfelé építik a struktúrát a felszín közelében maradva. Amikor azonban a vízszint emelkedése meghaladja a mészváz-gyarapodás ütemét, a komplett zátonyszerkezet lassanként mélyebbre süllyed a tengerben.
A kritikus 5,3 milliméteres határvonal
A kutatócsoport 92 helyszín 288 fosszilis zátonymintáját elemezte az Indo-Csendes-óceáni régióban. Az adatokból kirajzolódott egy pontos küszöbérték: amennyiben a relatív tengerszint-emelkedés meghaladja az évi 5,3 millimétert, több mint 90 százalék az esélye annak, hogy a korallzátonyok képtelenek fenntartani a függőleges növekedést.
A globális tengerszint emelkedési üteme jelenleg évi 4,5 milliméter körül alakul. Magas kibocsátási forgatókönyv mellett az 5,3 milliméteres kritikus korlátot a modellek szerint 35 éven belül átlépi a világ. A zátonyok túlnyomó része így belátható időn belül lemaradhat a vízzel vívott versenyben.
Elveszett fény és védtelen tengerpartok
A zátonyfulladás nem jelenti az élő koralltelepek azonnali pusztulását, ám súlyos ökológiai következményekkel jár. A mélyebb vízrétegekben csökken a napsugárzás intenzitása, ami elengedhetetlen a korallokkal szimbiózisban élő algák fotoszintéziséhez. A fényhiány miatt a komplex struktúrát építő fajok elhalnak, helyüket pedig kisebb szerkezeti védelmet nyújtó fajok foglalják el.
A változás közvetlen veszélyt jelent a part menti közösségekre. A sekély vízben elterülő, vaskos mészvázak természetes hullámtörőként elnyelik az óceáni hullámok energiájának jelentős részét. Ha a zátony elmerül, a partvonalak védtelenné válnak a hullámveréssel és az erózióval szemben, veszélyeztetve a part menti lakosságot és az infrastruktúrát.
Összetett terhelés alatt a tengeri élőhelyek
A kutatás vezetői hangsúlyozzák, hogy a tengerszint emelkedése nem elszigetelten veszélyezteti a víz alatti világot. A tengeri ökoszisztémák már jelenleg is súlyos terhelést szenvednek el a hőhullámok okozta korallfehéredés, a túlhalászat és a part menti üledékfelhalmozódás miatt. A fokozódó vízmélység tovább nehezíti a már meglévő sérülések kiheverését.
A szakemberek szerint az üvegházhatású gázok határozott csökkentése jelenti az egyetlen érdemi kiutat. A felmelegedés korlátozásával a vízszintemelkedés a kritikus küszöbérték alatt tartható, ami lehetőséget ad a mészvázépítő szervezeteknek a túlélésre és a természetes növekedésre.
